Letűntek rég a forradalmak,
új eszméknek homokszemeit
hordja, kavarja a változó szél,
beteríti vele Európa népeit.

Vajon mivé lesz holnapunk,
kik zsigerelik nemzetünk,
miért akarják elvenni azt,
hol halunk vagy születtünk.

Miért nem fújnak kürtökbe,
riadóztassanak az angyalok,
tán éberség, összetartás kéne,
hogy ne legyünk vazulok.

Ma már nem elég csak az ima,
nyitott szemmel kéne járnia
minden apának, s mindnek fia
ne kerüljenek gépek lánctalpaira,
őseink erényeit ne tiporják sárba.

Unokáinkra így mit hagyunk,
ha bátrak, merészek nem vagyunk,
helyette sunyin, gyáván lapítunk,
unós-untalan alázkodunk.