Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Anyaság

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Legkedvesebb történet versben és prózában c. pályázatra írt versem:

Anyaság

Fénykép előtt ülök és emlékezem,
Újszülött gyermekem átölelem.
Szeme még becsukva, de már mosolyog,
Érzi szíve az enyémmel dobog.

Anyai méhem volt eddig otthona,
Férjemmel figyeltük hallgatózva.
Megéreztük kis szíve dobbanását,
Majd később lábacskái mozgását.

Étkezésemre mindig is figyeltem,
Hiszen azt kapja, amit én eszem.
Neki énekeltem, sokat mozogtam,
Kiírás napján hozta a gólya.

Ezzel új értelmet kapott életem,
Felelősségteljes anya lettem.
Férjem vigyázta, szeretetet adott,
Mindig önfeledt kacagás hangzott.

Beteljesült a leánykori álmom,
Létrejött családi boldogságom.
Együtt és egymásért mindent megtéve.
A síron túl is egymást szeretve.

Írta:Bíró Antalné
2018.02.23.

Prózám:

Anyaság

      Legkedvesebb történetben van az a pillanat amikor édesanya lettem. Már gyermekkorom óta vágytam rá. Sokszor elképzeltem, hogy lesz szép házunk körül ültetve akácfával.
     Lesz egy jó férjem akivel nagyon szeretjük egymást és lesz gyermekünk nemcsak egy, mert ne adja Isten valami rossz történik, akkor is legyen életünknek folytatása gyermekünkben. Elképzelésem teljesült, igaz nem akáccal körbe ültetett otthonom lett, hanem harmadik emeleti lift nélküli szövetkezeti másfél szobás zárt udvarral, ahol volt homokozó, hinta, pihenő pad. A férjemmel boldog házasságban éltünk. Elérkezett a nagy nap, amikor kiderült, hogy gyermekünk lesz, aki szeptember 11-én fog megszületni. Igen ám, de rubeola járvány miatt majdnem megszakították a várandós állapotomat, míg végül úgy döntött az orvosi konzultáció, hogy döntse el a legtapasztaltabb igazgató főorvos, aki úgy látta megszülethet gyermekem, nem lesz semmi baj. Jól éreztem magamat várandós kismamaként. Az idős tapasztalt gyermekorvos ellátott jó tanácsokkal.
Mosolyogtunk a férjemmel, mikor azt tanácsolta, kézzel mossam fel a konyhát, hogy hajlékony legyek. Igaza volt. Szeptember tizedikén még dolgoztam, és tizenegyedikén mentem be délelőtt 10 órakor a kórházba villamoson utazva.
Reggel mikor a férjem munkába ment semmi jel nem utalt a szülés közeledtére. Az orvos azt mondta csak délután fog megszületni a baba, addig az egyik kórteremben kaptam ágyat.Többen is várakoztunk. Leültem az ágyra és horgoltam. Mikor jött a fájás végigsétáltam a folyosón oda-vissza. Újra leültem és horgoltam nagy nyugalommal. Ez így ment délután háromig, amikor behívtak a szülőszobába és fél négykor világra jött a kisbabám szakszerű segítséggel.
- Kislány - mondta az orvos. Mindketten egészségesek voltunk. Erős hangon sírt fel, majd anyai szívemre fektettük, ahol elhallgatott. Mosolygott, kintről is megérezte a már ismerős anyai szív dobbanását. És ebben a pillanatban megszűnt a világ számunkra csak mi ketten éreztük a pillanat boldogságát, az összetartozásunk elszakíthatatlan szálait, melyet látni nem lehet csak érezni. Engem kórterembe vittek a picit kinn megmutatták a férjemnek is, aki nyomban bejött hozzám, boldogan öleltük egymást.
Másnap láttam újra kisbabámat, már éhes volt, várta őt az anyatej. A szomszéd ágyon feküdt az a kismama, akivel együtt vártuk a szülés idejét, melyet így idézett fel:
- Hogy tudtál horgolni, én olyan izgalomban voltam, hogy legszívesebben kitéptem volna a kezedből a horgolótűt?!
- Látod erre nem gondoltam, egy kismama könyvben olvastam hogyan töltsük ilyenkor az időnket.
Egyébként szerettem horgolni sok bébi holmit készítettem így. Mint megtudtam neki tényleg volt izgalomra oka öt kiló negyvendekás óriásbébit szült, alig fért a pólyába. Ők is egészségesek voltak mint a makk.
       Gyermekkori álmom folytatása is megvalósult. Öt év múlva még egy kislányom született. Július 23-ra volt kiírva a születés ideje. Hajnali három órakor felébredtem, mentőt hívtunk és fél hatkor megszületett. Vele is átéltem ugyanazt az anya-gyerek kapcsolat mennyei érzését. Hát ezekért a pillanatokért érdemes élni, ez életünk értelme. És ráadásul ő az én születésnapomon született és milyen gyorsan.
A férjem izgalmában papucsban ült be a mentőbe és hazamenet a villamoson vette mindezt észre. Hiába, nem mindennapi esemény mikor két gyermekes apa lesz egy férfi.

Írta: Bíró Antalné
2020.02.22.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rovatok: 
PÁLYÁZATOK