Már nem deresek, zúzmarások a fák,
pocsétákban vastagodnak jéghártyák,
Nap is felhők mögé takarta arcát,
kivette esedékes szabadnapját.

Ilyen a december, a karácsonyhava,
visít a hízó, kondérba fől a java,
ember lelkéből árad rejtett szeretet,
melegít közeli, távoli tereket.

Talán összejön a család egy-két estére,
finoman elkészített kocsonya evésre,
előtte a feldíszítettet körül álljuk,
énekünkkel karácsonyt útjára bocsájtjuk.

Így áradhat szét a boldogság szobánkban,
gyertya lángja rezzen, nem vagyunk homályban,
üzenetet fenyőfának illatában,
egy angyal hozott a szép szentéjszakában.

Menyből az Angyal éneke rekedtes,
hisz pici már nincs köztünk csak felettes,
templomi harang éji misét csendít,
ez fájó lelkeken egy picit enyhít.

-írta-Varga István-Barcs-2019.12.08.