Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Odvában éhesen alszik a farkas,
álmodik, étke egy hatalmas szarvas.

Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Felriad a farkas,
hol lehet a szarvas.

Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Elindul, szaglász a farkas,
viszi az éhség, mi rajta hatalmas.

Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Most már rohan a farkas,
megérzi orrával, hol jár a szarvas.

Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Megáll, szaglász, fülel a szarvas,
meghallja, ropog a hó, s lohol a farkas.

Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Tovainalna, de megbotlik, földre zuhan a szarvas.
Már késő, torkán a farkas.

Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Többé nem szalad, fekszik a hóban a kikezdett szarvas.
Odvában jóllakva ásít a farkas. 

Alszik az erdő,
szunnyad a szellő.
Mélyen alszik a farkas.
Álma beteljesült, túlvilágon legel a szarvas.

TM