Nem tudok többé verset írni,
nem tudok írni, csak sírni...sírni.

Elmúlt a varázs, meghalt a nóta,
hamisan szól már minden strófa.

Nemrég még rímelt, 
ma már csak mímelt
verseket írnék 
(ha tudnék írni)
de hallgat a múzsám,
a hűtlen rózsám
kacagó ajkán 
nincsen rúzs ám.

Mert hím az ebadta,
lelkét eladta 
egy csitri leánynak
így szétvet a bánat, 
hisz homlokomon 
már nem hagy nyálat.

Szűkölök itt, mint gyáva kis állat.
Elhagyom lassan e lírai tájat.

Mert nem tudok többé verset írni,
nem tudok írni, csak folyton sírni.