Szonett a megbocsátásról és a meg nem bocsátásról
Aranyködben úszó őszi alkonyon
vétkeim könnyeznek vésett kövekben
miket elkövettem amelyeket nem
ha nem bocsátod is meg megbocsátom
neked hattyú vitorlája a tavon
sosem tagadom meg kiket szerettem
nehéz napokon az érdem színtelen
sötét koromfolt az égő fájdalom
a freccsenő átkokat is köszönöm
magasan ível az ingerküszöböm
nem csap át rajta gyűlölet kanáris
alkony november szitáló aranyköd
makacsul tapadok szeretet röghöz
ember maradok akárhogy akkor is…
2022. október 28.