Nem kell a harag és gyűlölet,
a közöny önmagában is öl,
a ki nem mondott szó lelkedet
püföli, mint kőkemény ököl.
Ha beléd mar az élet karma,
elfordulnak tőled az arcok,
bár sebzett lelked azt akarja,
ne egyedül vívjad a harcod.
Földrészek szenvednek ott hagyva
bajban, veri őket sorspöröly,
szélben száll a szeretet hamva,
az önzés, közöny pusztít és öl.

De tiéd az erdők, a tavak,
kedvesebbek, mint az emberek,
az együttérzés bennük marad,
holnapokban is veled lesznek.

2014. június 25.