Nehezen viselem a megpróbáltatásokat, ha kisgyermekekkel kapcsolatosak. Ez valószínűleg azért érint engem érzékenyen, mert átéltem és túléltem pár ilyen jellegű problémát. Beszélhetnék a gyermekeimmel történt halál közeli élményeimről, de azt hiszem ilyet sokan átéltünk... Beszélhetnék  Viki unokám balesetéről...amikor azon a bizonyos tüzijátékon a vihar a belvárosi templom tetőcserepével tarkón vágta. Az volt a szerencséje, hogy a cserép lapjával és nem élével érkezett.
Amikor a fiam, karjaiban a sérült kislánnyal a kocsijához rohant...látta, hogy egy fa rádőlt az autóra... a helyszínt a férjem meg sem tudta közelíteni... a menyem a telefonba orditotta, hogy a Vikike feje vérzik...a kocsira meg rádőlt egy fa... Ezek után mindig pánikba esem, ha gyermekeket baleset ér.

Most is aggódom és drukkolok a kicsinek...a  Szülőknek és Neked Zsuzsi...

Szeretettel és őszinte együttérzéssel: Szepi