Valami idebenn sajog a szívemben,
jégvirág vagyok, bár tűz ég a testemben.
Gyötör a jelenem, fáj a múlt és jövő,
én inkább röpülnék, mint kinek szárnya nő.

Magamba fordultam, sebeim véreznek,
tőrét döfte belém ez az új évezred.
Fájdalmam üvöltve sikoltom világba,
nem ölel senki a keblére...hiába...

Valami idebenn egyszer csak megszakadt,
hiába vájkálok létemben ily sokat.
Valami azt súgja életem véget ért,
mondj hát el egy imát, fohászkodj lelkemért!

Valaki hirtelen egyszer csak elhagyott,
szívembe égetett irdatlan sok nyomot.
Életem véget ér, s kezdődik valami...
sikolyomat még az űrben is hallani.