Itt a tavasz pillanata.
Melegít a napsugara,
Elolvadt már a hóbucka,
Árnyékot vet a kopasz fa.

Rajta még itt ott falevél,
Talán még zöld ruhát remél.
Parti sétány kemény földje.
Frissen festve kissé zöldell.

Itt-ott még avar takarja,
Félálomban még szunnyadva.
Rajta egy őz sétál, megáll,
Figyel, valaki erre jár.

Víz szélében a nádszálak,
Egyenes háttal strázsálnak.
Kék ég alatt a víztükre,
Jégruháját már elűzte.

Egy karcsú híd átíveli,
Aki a zöldet szereti.
Pattan bimbó, dalol madár,
Újszegeden idill a táj.

 2021.03.24