Már enyhül a nap ereje,
itt van szeptember közepe,
enyhe szellő játszadozik vidáman a sárguló falevelekkel.
A Balaton vizén fodrozódnak a hullámok,
szállnak a hófehér vitorlások,
vijjongnak a sirályok,
itt az ősz,
mindenki érzi a csontjaiban,
jönnek az őszi frontok,
s mi visszasírjuk a nyár édes csókját,
mely mindenkit megbabonázott!
Ó, szép hazám, te drága magyar föld,
dimbes-dombos lankáidon megérett a szőlő,
száll a dal a dombok oldalán,
munkában a szüretelők vidám serege,
folyik az ízletes must a kádakba bele.
Ebből lesz a finom bor,
mely vidámságot, örömet hordoz annak,
aki élvezettel fogyasztja,
ha rákerül a fenséges nedü a terített asztalra.
Itt van az ősz,
egy csendes szeptemberi hajnalon beosont az életünkbe,
és ecsetjével átfestette a tájat.
Csodás színeket kevert palettáján,
sárgát, barnát, vöröset,
az égre csodálatos kéket,
fehér bárányfelhőkkel.
Varázslat történt oly gyorsan, szinte hihetetlen,
s a színek fantasztikus kavalkádjában gyönyörködhet minden élőlény.
Csoda, vagy varázslat egy éjszaka alatt,
az ősz adta nekünk ezt a hihetetlen szépségű, színes világot,
s mi betelni vele nem tudunk.
Ó, drága ősz, téged kérünk,
sokáig maradj a mi vendégünk!
Adj még napsütötte indián nyarat,
fáradt testünknek simogató, őszi napsugarat!

2023. szeptember 16.