Fázósabbak az éjszakák,
bár langyosak a nappalok.
Lelkemet borzongás járja át,
könnyesebbek a hajnalok.

Elsuhant újra egy nyarunk,
Lesz-e vajon jövőre még?
Ölel-e még a két karunk?
Vagy elsodor a messzeség?

Látok-e mondd csak, tarka rétet?
Pipacsosat, jó fűszagút?
Vagy elhagyom tán ezt a létet?
Hoztok síromra koszorút?

Didergő őszi éjszakákon,
fényesebbek a csillagok.
Kisírt szememre nem jön álom,
gyöngykönnyet szülnek a hajnalok.