Az ősz lépteiben
vacog az ég,
aidergő kávéscsészében
A hajnal dereng.

Lúdbőrös láthatáron
az idő megáll,
és megörökíti
a megörökíthetetlent.

Összebújnak a fák,
a hegyek mögött
most nincs oltalom.

Üres dallamban
a szél szalad.

S minden ami
itt marad,
csak előjátéka
a télnek.