Kiültek a galambok a háztetőre
Ám a vércse hirtelen megjelent
Galambok sokasága elrebbent
Huss, elszállt a sok galamb
Vércse utánuk, űzte őket messzire
Galambok sokasága eltűnt a ködbe'
Vajon hova szálltak, nyugalmat hol találtak?
Ilyen a természet, ködben a nap nem ragyog
Borúsak, szomorúak a reggelek
Borongósak a nappalok
Vércse űzi el az ártatlan galambot!
A sűrű ködben az ember sem lát
Az erős győz, megmutatja hatalmát
Bősz erővel csap le a gyengére
Mint az áldozatára a vércse.
De Isten segít, remény az megmarad
Felragyog majd a nap nemsokára
Örül az emberek sokasága
Kiderül az ég, a természet igazsága!
Mosonmagyaróvár, 2022. október 23.