Nem akartál külföldre elutazni,
A családodat magára hagyni.
Mégis mentél fontos munka okozta,
Nehezen viselem hiányodat.
Él bennem a közös múltunk szépsége,
El nem múló szerelmünk emléke.
Hiszen mindennap ott voltunk egymásnak,
Majd a megszületett kisbabánknak.
Legszentebb érzése ez életemnek,
Melyet feledni soha nem lehet.
Gyermekünk tündéri kis mosolyával,
Nyitom az ajtót szerelmi vággyal.
Olyan régen várt pillanat most jött el,
Mikor karod szorosan átölel,
Hogy a csókunkkal egybeforrva álljunk,
Talán mert ez megvalósult álmunk!
2017.07.21.