Ha a nap mosolyog,
megtelik a park,
ablakokon beragyog,
vidáman szól a dal.

Ha sírnak a fellegek,
kizöldül a rét,
búsak az emberek,
és kiürül a tér.

Ha szél fúj, tomboló,
és minden bezár,
nagy a vész, ostromló,
már a madár se jár.

Ha reng a föld alattunk,
házak összedőlnek,
életben maradunk,
lenni kell erőnek.

Ha újra kisüt a nap,
teljenek meg a parkok,
szóljon újra a dal,
pengjenek a lantok.