Petárdáktól hangos az éj
Csillagként repülnek az égre
Sok kis madár hull a földre
Világít a fény a tó tükrébe

Szólnak,visítanak hangosan a petárdák
Szállnak fel a sötét égre
Így jelzi a keserűen az ember,
Egy  küzdelmes évnek vége

Azután csend, s némaság
Fájdalmát kiáltva az egész világra
Reménnyel tekintve az égre
Istenhez néma fohásszal…..

Remény,béke,hit, szeretet
Elégtek már a gyertyák!
Kérésünket talán ott, fönn meghallgatják
Vagy ez a vírus háború dúl tovább?
Megfertőzve az egész világ?

De mégsem, megszólalnak ismét a petárdák!
Nem lesz csend , villog a világ…..
A reménykedő embereknek választ ád
S a robbanó hangoktól vonítanak a kutyák!

Távolban felhangzik egy- egy gyermek sírás
Aludj el szépen, meglásd senki sem bánt!
Csak az ember villogó petárdái fénye
Még egyszer segítségért kiált fel az égre!

Majd elcsendesül ez a dühödt világ
Néma csend üli meg az éjszakát
A csillagok is kihunynak az égen
Aludj el gyermek, aludj békében, szépen!

S én kívánom a nap fényesen ragyogjon!
Szűnjön a betegség, múljon a fájdalom!
Hittel, reménnyel menjünk az új év felé
Öröm, szeretet legyen az utunkon, s ne a könnyeké

2021.01.02.Moonmagyaróvár.