Úgy szeretnék gyermek lenni,
Vidám szívvel énekelni.
Kis báránnyal kergetőzni,
Nyulacskával versenyt futni.
Fúvó széllel szárnyra kelni,
Vad csikóval száguldozni.
Ragyogó napsugárba kacagni,
Madarakkal csicseregni.
Úgy szeretnék ifjú lenni,
Szerelmes tavasznak örülni.
Virágzó fákat megcsodálni,
Patakokkal versenyt futni.
Halacskákkal versenyt úszni,
Boldog mosollyal járni, kelni.
Virágokat csokorba szedni,
Édesanyámnak örömet okozni.
Úgy szeretnék felnőtt lenni,
A párommal táncba menni.
Alkotás örömét megízlelni,
Gyermekeimet jóra felnevelni.
Könnyűszerrel hegyet mászni,
Világ száz csodáját megcsodálni.
Az embereknek maradandót alkotni,
Aki szeret, megölelni.
Visszanézek életemre,
Hogyan éltem, s mit végezve.
Szép élet, ahogy elmúlt,
Nem bánt-e, hogy így alakult.
Megtettem-e, amit tehettem,
Vidám szívvel éltem-e az életem.
Szeretetmorzsáim szétosztottam,
Nyugodt szívvel imám mondtam.
Ha hosszú utamnak már vége,
Istenemnek megköszönve,
Voltam gyermek önfeledten,
Ifjú is szerelmesen.
Alkotó felnőtt, édesanya,
Idős kort elérve, ballagva,
Ahogy éltem, s tőlem tellett,
Szerettem az embereket.
Szerettem édes hazám,
Testvéreim, szüleim, akik vigyáztak rám.
Várom, Istenem, hívó szódat,
Emberként jártam meg a kiszabott utat.
ÁMEN.
Mosonmagyaróvár, 2015. április 4.
