Úgy érzem magam
egy órával a vég előtt

Szonett

Úgy érzem magam, mint egy ifjú kamasz,
kiben salaktalan még a szerelem,
magányos sétáid titkát kilesem,
mintha arcul csapna egy elmúlt tavasz.

Vonzalmam színarany, tiszta, nem ravasz,
most is szűz láz lobog minden percemen
csak dadog, tétova hozzám a jelen,
öröm, kéj Hozzád minden lépés, arasz.

A kezem kezedben boldog otthonra
lelt, hozzám többé nem vagy oly mostoha,
az üdvöm csörgedez tiszta forrásból.

Nem vergődik vágyam továbbra árván,
szférákig emelt immár Rád találván,
fészkünk óv minket e zordon világtól.

2014.