Várlak, megdobban a szívem,
Ha künn egy lépést meghall a fülem.
Hétre ígérted, de érzem,
Nem jössz haza ma sem.
Délben írom e sorokat,
Szívem fáj "kedvesem",
Nem jössz, oh nem, még ma sem,
Mi van veled életem?
Beteg lettél, vagy dolgozol?
Oh, ha tudnám, hol maradozol!
Várlak, minden perc hosszú nekem,
Mert nem tudom mi van veled, merre jársz,
Remeg a szívem, lelkem és egész testem,
Gyere, gyere én kis szerelmem!
Ah, kopognak, de nem ide ám,
A szomszédba csupán.
Mindenkihez folyton jönnek,
Csak Te nem jössz el hozzám.
Gyere már, gyere, gyere!
Ne hagy végképp reménytelen!
Hisz tudod, hogy nagyon várlak
Drága, Egyetlenem!

(A mobiltelefon nélküli korból, ma sem használok ilyet.)