Sántikál, húzza a lábát
boltba a gurulós táskát,
néha botját is elejti,
de van, hogy otthon felejti.

A piacon jól ismerik,
hogylétéről kérdezgetik,
mindenkihez van pár szava,
mielőtt elindul haza.

Otthon csak a kutya várja,
örömtáncát folyvást járja,
tányérjába kolbász kerül,
jóllakik és elcsendesül.

Konyhában kell boldogulni,
ebédre megfő a krumpli,
nincs már asszony, nincsen család,
rég elhagyták ezt a hazát.

Este tévé előtt alszik,
hajnal, mire ágyba fekszik,
álmában még ifjú, délceg,
nem fájnak a hosszú évek.