Nézd csak, olvad már,
Kibújt egy kíváncsi hóvirág.
Új élet fogant, lám,
S a csoda megszületett.
Egy új élet vár.
Készülődik a természet.

Ragyog a világ,
Zöldbe borult a rét,
Magasan jár a napsugár,
Az élet csodaszép,
Szerelem az egész világ.
Virul a természet.

Már elborult az ég,
Az esőfelhők tombolnak.
Sárga a mező, a rét,
A falevelek hullanak,
Elfárad a világ,
Öregszik a természet.

És eljött a csend,
A tájra fehér lepel borul.
Megszólalnak a harangok,
Egy álom elvonul.
Fáradtan lehunyja szemét,
Haldoklik a természet.

Látom, ahogy életemben
Az évszakok vonulnak.
Most hol tartok vajon, kérdem,
Az emlékek elém tolulnak.
És csak csodálom,
Mily varázslatos a természet!

Hatvan év távolából
Oly édeskeserű visszanézni.
Itt vagytok köröttem, mind,
Próbállak megérinteni,
Ezt mind te adtad, Természet!

Most már tudom, eljött az ősz,
S lassan beköszönt a tél.
De még annyi minden vár,
Még oly sok az életcél.
Ha dacolva is a téllel,
Még maradok, Természet!

2014. október 4.