Ó,mily keserű éveket zártam a szívembe
Megértettem, hogy minden el van veszve
Láttam, s hallottam a tankok dübörgő hangját
Megint hősként elvérzett Magyarország !

Azután csend és fájdalom
Zokogás bent az otthonokon
Családok apa nélkül egyedül
S a börtönök megteltek belül

Hányszor hullattad véred édes hazám
Múló századok hányszor támadott
Szét szabdalva, világgá néped menekülve
Zokogott a hős, aki téged elhagyott

S mégis láttam, éveim-e pár évtized alatt
Erős vagy TE,s bátor, ha nem hagyod magad
Erős és bátor, győz az akarat
De csak megint akkor, ha fiaid egyet akarnak !

Segítséget soha ne várj senkitől
Állj talpra, csak a gyáva menekül
Munkával védd meg e szent földedet
Ne engedd,hogy hazád, s földje idegené legyenek!

Fussatok hát, ha futni akartok
Gyáva népnek az Isten nem ad hazát
Idegen földön szolga sors vár rád
S otthontalan leszel, a nagyvilág nem a hazád

Mert, ha nem fogsz össze
Rosszabb,mint a tankok özöne
Kezedből a lét kihullik, mint a homok
Sirathatod a hazád, mert ő lesz eladott

S akkor futhatsz messzire
Hisz oly nagy a világ
Sehol nem találsz hazára
Mert idegen föld nem a hazád

A a FORRADALOM elbukása a szívedbe vág
S az áldozatok vére az égre kiált
Romba döntött házakat felépítették akarattal
De,ha önként adod fel,elveszik hazád

2O13.11.O4. Mosonmagyaróvár