Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Én is fehér ember vagyok

Mezei István
Mezei István képe

      Ha erre jársz majd nyugatról jövő idegen, vagy magyar rokon, tudom, hogy rajtad valamikor jól állt, de letett ruhát nem hozz nekem, mert azt el nem fogadom, ne is vedd zokon! Látod, mily szerényen élünk, és a jövőnk is rongyokba tekerve, de úgy nézz ránk, mint ahogy illik a fehér emberekre. E Kárpátok övezte mese-gödörben kicsit nehezen születünk, de szépen szeretünk, éneklünk, tán barnábban tapad fejünkre a hajunk, és korábban halunk, de akkor is fehér emberek vagyunk. Ha nem is értjük mindig lágy, andalító vagy pattogó dalotok, ti se legyetek konkvisztádorok, mert mi sem vagyunk négerek, indiánok, hagyjátok otthon a szemetet és a letett ruhátok. Csecsebecsét, gyöngyöt, tükröt, mindenféle vicik-vacakot ne hozzatok! Nem kell a drog, és a sok” szép pornókazettátok, ne akarjátok nálunk lélekben is lerongyolni az ifjúságot.

  Ne rakjatok a hátunkra több kamatkeresztet, még ha világ titeket szabadon most ránk is eresztett!

   Higgyétek el, büszke századok állnak mögöttünk, és sokszor ellenünk volt a fél világ, ezért most szégyellem magam, ha az ajtóm előtt letesztek egy zsák ruhát. A pápa is csak imádkozott, mikor Hunyadi ölte a törököt, hiába voltunk egy hiten, azóta is nekünk harangoztok, fáj a szívünk, ha most ajándékba üres kukákat hoztok.

Rákóczi, ki ágyúk helyett a franciáktól csak jókívánságokat kapott a sok ellenség között, a közönytől lett üldözött. Roosevelt és vezérkara, csak kacagott, és elodázta Normandiát, mert felmérte, hogy míg a Duna-Tisza- közén halomra öli egymást orosz, német és magyar, a háború profitja nekik nem is oly fanyar. Aztán tömegsírok mélyedtek, és kerültek hátakra zsákok, foltokra folt, megannyi nagyvezér jött, és mondták, feledjük, ami volt.

  Közénk szorult egy nálunk még üldözöttebb nép, a cigány és a lelkekben egyre kevesebb lett a szeretet, ahogy nőtt az államháztartási hiány. Már mi sem tudjuk pontosan hogyan, de jót akarunk és higgyétek el, mi is fehér emberek vagyunk. Ha néha zászlót bontunk mégis, sorsunkra fátumok, földünkre paktumok ülnek, mindig több lesz a kára, mint haszna az ügyünknek.

 Nemcsak a nyarunk, de a szívünk is meleg, nyílt tekintetűek a gyerekek. Ne hozzatok ellenünk rossz, ártó törvényeket. Mentsétek meg lelkeink, ha lehet, mert mi is fehér emberek vagyunk, sőt emberek!

Rovatok: 
Publicisztika