Utcai lámpások sorfalat állnak,
az esti csendben kémények pipálnak,
lassan leszáll a köd, takarja a várost,
árnyékok járnak késő éji táncot.

Kísértő lelkek járják az utcákat,
de nem, csak a sötétben tűnnek furcsának,
az egy késői gyalogos, vagy egy autó,
néha feljajdul egy kinyitott ajtó.

Éjfélkor jön az utolsó helyijárat,
fellebbenti az utcán a ködfátylat,
végleg elcsendesül utána minden,
homályban a hold, mosolyog az égen.

Még ugat egy kutya, nem tudni mit látott,
alvó háznépére hangosan vigyázott.
Az ablakokban kialszanak a fények,
mindenségben szőnek álmot a tündérek.