Éjszaka született. A márciusi égre
a tavasz épphogy felírta képeit.
Az Esthajnalcsillag a magasból lenézve
az újszülöttre szórta hívó fényeit.

Éjszaka született, csendes volt minden,
csak ő kiáltotta éjbe bánatát.
Ide álmodta őt létre az Isten,
el kellett hagynia égi otthonát.

Sokáig küzdött a lét nehézségével,
otthona hiánya átjárta mindenét,
keresett-kutatott a néma, tágas égen -
fény után szomjazott az éj gyermekeként.

Millió csillag pislogott rá vissza,
nem találta mégsem az éltető napot -
míg fel nem tárult végre Antares titka,
s szívében akkor hazautazhatott.

Benne minden csillag s a végtelen ég is;
az éjszaka álmában ébreszti tudatát -
elveszíti folyton, megtalálja mégis
Nap tüzében fürdő, igaz Önmagát.

2022. augusztus 31.