- Édesanyám, várj még,
most jött a távirat,
halál nem árnyjáték,
rohanok, bármi van.

Addig a jó Istent
sírva arra kérem,
a mennyekbe vigyen,
te vagy legjobb lélek.

- Kislányom, úgy siess,
az időm már kevés,
dobog még a szívem,
már csak a kedvedért.

A halál kegyetlen,
mire odaértem,
szíve állt mereven,
a fájdalmam rémes.

Csókoltam homlokra,
mást már nem tehettem,
ezernyi darabra
összetört szívemmel.

Csopak, 2024. március 18.