Édes Hazám az, ahol megszülettem,
róla szól most is az én hon-dalom.
Hogy elvegyétek tőlem ezt a kincset?
Nincs oly erő, és nincs oly hatalom!

Itt pirkadatkor rám köszönt a hajnal,
szelíd mosollyal süt le a napom.
És ne kezdjem a reggelt madárdallal?
Nincs oly erő, és nincs oly hatalom!

Fülembe kúszik szellők suttogása,
szívdobbanásra lesz még alkalom?
Hogy ne öleljem tavasszal a fákat?
Nincs oly erő, és nincs oly hatalom!

Hol elpilled vén testem minden este,
és búsan nyög alattam pamlagom.
És ne süssön rám a Hold ezüst teste?
Nincs oly erő, és nincs oly hatalom!

Édes Hazám az, ahol elhantolnak,
sírom ott álljon a domboldalon.
Hogy ne nyugodjak édes anyaföldbe'?
Nincs oly erő, és nincs oly hatalom!