Napraforgó ha rám nevet,
sárgán mosolyog és kerek,
benne fekete a magja,
madaraknak csábítója.

A tengeri is beérett,
ablakon az ősz benézett,
nemcsak tavasz forradalom,
októberben egy szép napon,
kart-karöltve, az utakon,
remegett a birodalom.

Egyetemek kivonultak, 
munkások is csatlakoztak,
Budapest egy forradalom,
áttörtünk a sziklafalon.

Európa ámult-bámult,
vörös csillag elhalványult,
földön hevert vezér szobra,
hát emlékezz mártírokra,
míg százezrek disszidáltak,
vége nincs az akasztásnak.

Itt van az ősz, újra itt van,
ó de mennyit álmodoztam,
boldogságról szép hazámról,
a végtelen szabadságról.

-írta-Varga István-Barcs-2020.09.18.