Árulóktól bűzlik a megcsúfolt világ,
kik széptevéssel ördögport hintenek,
s míg nem tudod, ki a valóban barát,
ők ígérnek minden csábítót neked.

Hamis ördögi Júdás rút mosolyba
leplezik sötét, hitetlen álarcukat,
s te leszel nekik az élet hű bolondja,
de a hamis szó egyre csak fojtogat.

Menekülnél, futnál el messze, tova,
hol nem ér el többé a hamis beszéd,
de mi édes volt, mára már mostoha,
érzed, hogy ebből bizony neked elég.

Látom, becsapott az őrült, hamis világ,
csak ringsz a van seholsincs peremén,
a métely megfertőzött, egészen kirág,
jer velem, majd elleszünk Isten tenyerén.