Elárulva, elítélve,
A korbácstól nem kímélve,
Megalázva, megkötözve,
Kínok kínjától gyötörve,
Felszegezve, megfeszítve!
Kiért? Miért?
Ó, te ember! Ezt mind érted!
Vére mossa le a vétked.
Innentől már nem kell félned,
Van számodra örök élet!

S mit teszel te?
Emlékezel?
Összeteszed-e a kezed
Mielőtt sonkádat eszed,
Pöffeszkedve, asztal mellett.
Jusson eszedbe a kereszt,
Érezd, hogy mit érezhetett!
Hasson át a kegyelet,
A hála és a szeretet.
S hajtsd meg fejed néma ajkkal,
Csendben, némi alázattal...

/Gondolatok A Passió c. film nyomán./