Álmodtam, hogy kivirágoznak a fák.
Nem hallottam erdőn többé fűrésznek szavát.

A világot nem tettük jobban tönkre,
s a nagy gyárak eltűntek örökre.

Álmodtam, hogy virulnak mindenfelé a vizek,
nem szennyeztük őket, s ihattunk forrásból tiszta vizet.

Nem irtottuk az állatokat tovább,
éltünk velük békében,
különben nem látunk többé ilyen csodát.

Nem rohantunk el egymás mellett.
Hajszolni a pénzt, mert életünk szinte csak ez lett.

Leültünk a másik mellé, szántunk rá időt,
ha kell megfogtuk a kezét.
Máris vidámabb, boldogabb, látni a szemét.

Felébredtem, sajnos csak álom volt az egész.
Az ember maga körül mindent felemészt.

TM