Álmodj magadnak egy igaz világot,
legyenek benne szőke fák s hegyek,
legyenek benne sehol sincs virágok,
és közöttük valahol én is ott legyek.

Álmodj lelket megtört, hű szíveknek,
legyenek benne megtért emberek,
kéket adj sötétbe borult egeknek,
de alattuk valahol én is ott legyek.

Álmodj mosolyt arcok ráncai között,
mikor elvonultak zord felhőtengerek,
nevess majd, ha lelked megerősödött,
de valahol a mosolyodban én is ott legyek.

Álmodj csendet, hol dal születik újra,
legyen benne béke, s igaz szeretet,
szólj a hajnalhoz, ahogy hozzám is szólna,
s valahol a fényben én is ott legyek.

Álmodj szárnyat, mely magasba repít,
legyen benne örök tiszta képzelet,
őrizd szíved minden szép titkait,
de a titokban valahol én is ott legyek.

Álmodj holnapot, mely sosem múlik el,
legyen benne hűség, s végtelen kerek,
nyújtsd a kezed, ha majd menni kell,
és az út végéig majd én kisérjelek.

TM