Te a ti falutok mit csinál
Hát azt amit a tietek
Puskát és lőszert
Azt mondják ez kell
Na és jól kerestek
Nem mert ti is csináltok
Nem tőlünk veszitek
Jé mi ugyanígy vagyunk
|
Jön az éhes sáska csürhe
Előttük a táj még zöldbe
Nem csillapodik nyű éhe
Tarra zabál potroh vére
Nincs kegyelem irgalom
Emésztve lesz minden lom
Egy a lényeg gömböchas
Röpte maradjon ordas
Sivatagi pusztaság
Ami marad szárazság
Telt gyomorral átvészelik
Újra zöld lesz még a táj
Csakhogy az éhnek nincs vége
|
Kilöttyintem e verset
Veretes kupából
Most hallgatom a csendet
Kenet figuráról
Teletöltöm kupámat
Hörpinteni lével
Tubákhoz nem kell gyufa
Mint vershez e kupa
Itt az első nagy fricska
Mesterkanyar benne
Nem leszek én toll csicska
Lám megyek a mennybe
Ámbár nem lúdért Pestre
Íme forgácsrímek
|
Mint szellő bársony
Csepeg a csepp csepp
Langy melegben
Falevélen színes
Csillogó díszes
Halkan csobban
Tompán lobban
Gender rügy ez
De csak jelmez
Ám e meleg
Gyenge fuvallatban
Félve remeg még
Ám de jönnek
Hideg szelek
Színes cseppek
Fagyott jeges
Gendercsecsek
Az ereszen
|
944.
1.
Idegrendszerünk
Az maga a fájdalom
Melyet csak akkor
Nem érzünk ha a
Szeretet öleli át
Szorítsd élten át
945.
2.
Sátán átjárót
Biz egy porszemember nem
Tudja elzárni
946.
3.
Nos, a vízesés
|
Éjen a magyar szabadság
Éljen éljen István király
Az utódok ősünk nyomán
Létrehozták a gazdag hazát
Tűzijátékkal dorbézolunk
Kenyérárakkal játszadozunk
Jól él a nép lehet áremelés
Akár ötszázért egy kiló kenyér
Minek ide a nagy szerénység
Mikor a vezérkarban a tehetség
Ipar mezőgazdaság hiperszónikus
|
Ez a tizenhetedikei versem
Helyett utólagos szószedet nyersen
Amit sajnos nem tettem fel
Nem tettem fel mert órákon át
Ájult állapotban voltam
Mozdulatlanul csak dadogtam
Feleségem többször átöltöztetett
Ömlött rólam a víz hajnalig
Aztán ez a szörny is ellengett
De a testem tovább szenvedett
Leírni nem publikus itt a vége
|
Mért siessek oda
Ahol nem vár dísztribün
Kré krá krú kri nemkirí
Mit hozzak onnét felárral
Fölösleges ott lenni sóvárgással
Kré krá krú kri nemkirí
Azért fogunk küldeni
Ha valakire át tudjuk hárítani
Kré krá krú kri nemkirí
De a dicsőség a miénk lesz
És ez a fény rajtam lesz
Kré krá krú kri nemkirí
|
933.
1.
Mint túltelített.
Oldatból a kristályok
Úgy válik ki a
Fehér tél után
A csodás virágos szép
Tarka dús tavasz
/bihaiku /
2.
934.
A jégvirág az
Ablakon üzeni lesz
Bizony még tavasz
935.
3.
|
Érzed a magányt
Az egy szívdobbanást
Nyomaszt a félelem
Rád telepedő verem
Félsz hogy beleesel
S kezded rettegni
A egyedüllét
Nyomasztó érzetét
Imába fonva
Két kezedet
Nyugodja meg
S hallgasd a szíved
Dobbanását
S he kettőt hallasz
Akkor már isten
Védőn átölel
Felvillan a remény
|
Leesett a tavasz
Megbotlott benne
A fakuló ősz
Felkelni már
Nem tudott
Megfehéredett
A fehérség
Is megfakult
A napfényben
Megtarkállott
Újra tavasz
Lett a tél
Kinyílott
A sok levél
Levelek közt
Színes virágok
Így múlnak el
Váltakoznak
Az évszakok
|
Fut a nép a fején
Nem a lában lép épp
Feje törik véres
Mégis marad béres
Megzavarta ígéret
Ami mindig elüget
Csak a szó ami csörtet
Fejre állítja a népet
Fut a nép a fején
A nagy vezér után
Ez nem álköltemény
A bódult nép csupán
|
Messzire hallik a nép jajja
Úgy tűnik senki se hallja
Házak ajtaján lassan kúszik
A nyomor befelé s ott búvik
Pár évtizede a kémények
Voltak repedtek és dőltek
Jó pár a tetőre esve már
Megtalálta végső nyugalmát
|
919.
1.
Tavasz megjött , a
Teremtő megmutatja
A prizma fényét
920.
2.
Fagy átrendezi
A vízmolekulákat
Jégkristályokba
921.
3.
Faágakon a
Levélfoltok a zöld fa
Ékes dús lombja
922.
4.
|
A fiatalság között lebeg Ámor
Tüzet szít lángra lobbantani
Felvillantani az első szerelem fényét
Arannyá tenni a vágyak szerencséjét
Tereli a szíveket egymásra találni
Nem erőszakos de megállít
Ilyenkor elkap a furcsa érzés
Valami beléd száll a másik félből
|
A holdfény a meszelt falra
Ráncosítja a forgolódó álmomat
Ott lebegsz játszadozol velem
Ó átkozott fogócskázó szerelem
Fátyolálommá leszek hozzád repülök
Játjuk együtt a holdfénytáncot
Ott olyanok vagyunk mint két lélek
Boldogságban szeretetben együttlétben
|
Haj haj haj
Itt a fény örüljél
Ihaj-tyuhaj
Ugye felkészültél
Emberek örülnek
Mind táncra perdülnek
Nem számít az év
Aggokban is fellángol a hév
Haj haj haj
Idepergett az idő
Ihaj-tyuhaj
Majális lett a kikötő
|
Szerelem mint rügyfakadás
Napfényre vágyó virág
Egyszer csak kinyílik
Megmutatni csodás szirmát
Felcsillan a lélek
Meglátva a pompát
Megdobban a szív
Ott az álom diadalív
Meseország tündérvirága
Vágyam szép mennyországa
Minél jobban kinyílsz
Annál jobban lobban a tűz
|
Szőlőből bor
Barackból pálinka
Terítőn fodor
S a falon egy inga
A világ azért él
Hogy részeg legyen
A bódultság élén
Terem sok vidámság
Lőrétől óvakodj
Mert az fejbe vág
Ha lehet ne duhajkodj
Hiába vagy melák
Fakadj dalra inkább
Szóljon a vidámság
Tied a bíbor ég
Napkelte s naplemente
|
Nézem a felhőket
Jönnek mennek megállnak
Kérdezném tőlük
Ha megállnak mire várnak
Mert az én szívem is
Ilyen kóbor lett
Kérdezem százszor is
Merre jársz szerelemgenezis
Vándor lett mint a felhő
De a szívem leesik mint a kő
Azt hiszi várják lent
Jaj de nagy a csend
|