Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Waray Károly

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Pórhalnép

Rovatok: 
Vers

A nagyszájú politikusok
Mint a pelikánok
Ormótlan száj - csőrükkel
Állandóan élelemért csapkodnak
Napi két kilogrammot esznek
Ezzel a győzelmi pálmát viszik
Csőrük majdnem fél méter
Jól befér minden zugba
Fel is mérnek mindent
Aztán kiemelnek nullra
Amíg a vízben halcsillogást látni
Addig fognak folyamatosan falni

Waraykaroy
Waraykaroy képe

A holnap nyoma marad ott

Rovatok: 
Vers

Viasz testünkre nyomjuk egymás pecsétjét
Mint a megbonthatatlan szerelem jelképét
Bárhová lépnünk hordozzuk egymás lenyomatát
Mindig érezzük a másik visszahúzó útját

Ajkad között maradjon meg a vörös Napgömb
Az ablakrésen beszűrődő csalfa fény
S nekem az emlék mintha gyermekkorombon
Két óriási vörös luftballont fújtam volna fel

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Pór és gazdag

Rovatok: 
Vers

A szegény ember sorsa
A földi reménygazdagság
A szegény ember sorsa
Úrnak megtermelni vagyonát

Csakhogy ez az úr nem isteni
Ez az úr a földi kapzsi
Ki hiszi vagyonával
A mennyeit is megszerzi

Gyermekét szerető úr urat farag
A pór földforgató szolgát
Mely a gépezetben csak nyersanyag
Míg az úrfi pompát öröklő hajcsár

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Sivatagi szerelem

Rovatok: 
Vers

Ahogyan magunkba zárjuk
Egymás első tekintetét
Örökké visszük annak emlékét
Visszük az első érintés
Ébresztő varázsszavát
A megízlelt másik nem
Már vágyott csodáját
Tested a forró homoksivatag
Vándorútra térek rajta
Én a szomjadat oltom
Nedvesítve a homokszemek
Vágytól sugárzó tekintetét
S a szerelem forrásaiból

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Szerelem egy csillagért

Rovatok: 
Vers

Kagylóban feküdtél előttem
Egyre felajzottabban feltörtelek
Ott voltál bent szépséges meztelen
Borostyánban káprázva csillogón
Lefejtettem a megkövült gyantát
Ott voltál a rózsaszín test mámorán
Én elterültem kagylód szép mosolyán
Mint fehér márványkádban
Kagylód édes tavában szürcsöltem
A mennyei étkek andalító zamatát

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Ó maradj nyitva

Rovatok: 
Vers

Nyelem a virágok illatát
Tüdőmben virágzik valahány
Mint zümmögő méhek
A virágpor hullámán
Szívemben lelkemben
Úgy terem az édes nektár
Szememmel felfalom
A tavaszi csodás fényt
Számmal a balzsamát
S orrommal az illatát
De jó elnyelni a mámorát
Nincs ennél jobb s szebb
Se természetes
Se mesterséges gyógymód

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Ó végtelen örök álmok

Rovatok: 
Vers

Bársonyos ujjaid között izzik a csipke
Tenyeredben a selymes nyár
Ó forró jéggé keményedik a virág
Szirom ajkak mohó édes aromája
A remegő test mennyei amplitudója
Dúsul az erotika frekvenciája
Őröm illan a testek feszült
Robbanásig telt vágytengeréből
Tombol fergeteges kétpólusú tánc
Ingaóraként himbálódzik
A bikinis világ

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Fogva vagy foghatatlan

Rovatok: 
Vers

Azt hiszed az eltávozott könnyek
A fájdalmadon könnyítenek
Ne hidd mert azok még sokszor
Nagyobb cseppekben visszatérnek

A megtört szíven örök a heg
Az olykor kínokkal felszakad
S a szenvedés hosszan megreked
A sírás visszahozza az igazat

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Engedjük szívünket

Rovatok: 
Vers

Engedjük egyszer magunkat
A szívünkön megpihenni
Hallgatva a lágy suttogó
Altató dobbanását

Engedjük a tüdőnkbe
Beáramolni a természet
Szeretetének lágy harmóniáját
A békesség legyen végre valóság

Az ösztönök kapzsiságát
Engedjük könnyedén szétszállni
Engedjük a szeretetet
Csak a szeretetben elmerülni

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Új adók jönnek

Rovatok: 
Vers

Éljen éljen éljen
A nagy tudomány
Mert sok a tudós
A kormány oldalán
Kell a pénz hát
Adót vetnek
A zsebeknek csipegetnek
Elfolyik szétfolyik
Minden adó s ES-s pénz
Mert a pénzzel
Nem pénzt teremtenek
Hanem pecérkednek
Ne de nincsen gond
A nép félbolond
Bevesz – fogad mindent
A chipsadó is jól bejött

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Itt az idő

Rovatok: 
Vers

Ítélkezni összeültek
A kiszáradt fatörzsek
A szikkadt füvek
És a színevesztett virágok
Az állati csontvázak

Itt az idő ítélkezni
S ítéletet hozni
Bár szikkadtak vagyunk
De még bennünk
A teremtő erő

Döntenünk kell
Vagy mi élünk tovább
Igaz ember nélkül
Vagy emberrel van még
Egy pár évünk

Waraykaroy
Waraykaroy képe

A szerelem szelében

Rovatok: 
Vers

A szerelem szelében
Meghajlanak a szavak
Köszöntik az érzelem
Boldog forrását
Máris nevet az öröm
S egymásra találnak
Táncre perdülve a rímek
Nyílnak mint virágdíszek
S a szerelem a szavak
Édes csokrában
Elmerül csókokkal
Szerelmet suttogó
Álmodó hangokkal
A fű zöldpázsittá válik
Az ég kék takaróként

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Négy évszak

Rovatok: 
Vers

Amikor meglátod
A négy évszak színeit
Meghallod a tavasz
Virágdalát
Meghallod a nyár
Napfénydalát
Meghallod ősz
Színes levéldalát
Meghallod a tél
Fehérdalát
A négy évszak
Ágakra írt kottáját

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Felhőálmaim

Rovatok: 
Vers

Felhőálmaim lebegnek felettem
A Hold rám veti árnyékát
Félelmetes lett ez a megduplázott
Szépnek tűnt dús világ

Az álomárnyékok simogatnak
Szürke sötét fényecsettel
Miközben a színes álmok
Fellegekké fergetegesedve táncot járnak

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Természetért

Rovatok: 
Vers

A jeges világ a természet alvó állapota
Az egyensúlyt az ember megbontotta
Mert az egyensúlyban annyi fagy
Tér nyugovóra
Amennyi felolvadva ébred
Ömlik a szenny a hulladék
Mindent elnyel a környezet
Civilizáció hulladékban fuldokló természet
Jéghegyolvadással könnyezik
Nem tudja már becsukni pilláját

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Zakatol a vonat

Rovatok: 
Vers

Zakatol a vonat dalol a vonat
Napfény villan az ágakon
Zavarja az álmomat
Zakatol a vonat dalol a vonat
Negyvenöt - hetvenöt
      Negyvenöt - hetvenöt
        Negyvenöt - hetvenöt
          Negyvenöt - hetvenöt
Két kattanás összeköt

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Jégborostyánban

Rovatok: 
Vers

Megfagyott a levegő
Jégtömbbe került
Az erdő mező
Minden élő
A múlás üldözi
A létért küszködés
Megújuló erejét
A lét
Fagysírban múmiaként
Zárt magányba tér
Levél félúton
Jégborostyánban
Ősz megáll
Szétszórják a fényt
A jégmolekulák
Kristályba fagyva
Feltámadásra vár
A néma lét

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Pribékjeinek

Rovatok: 
Politika

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Naplemente

Rovatok: 
Vers

Az égen egyetlen virág
Sárgán csillogás
Szirmai millió sárga láng
Ő a csodás Napvirág

Szép fehér fény indul
Ám a légkörbe érve
A levegőmolekulákon
Megtörik érkező fénye

Egységét megtöri még
A szennyezett lég
A rövid hullámhosszú
Zöld s kék jobban szóródnak

Oldalak