Két szeme üres lyuk
Éles késsel kivágtuk
Benne gyertya fény 
Olyan mint a holdfény 
Sárgán világít 
Szívet vidámít 

Orra lyuka háromszög
Belőle csak füst pöfög
Nézik a gyerekek 
Mint retket a gyerekek 
Így diszeleg ez a tök
Mindenkibe belebök

Aludj édes elfáradtál 
A fidszben sok a munkád 
Legyél pihent vár a munka 
Ha nem pihensz minden bukta  
Csíjja - csíjja - csicsíjja 
Kellesz te még holnapra 
Édes gyermekünk vagy te 
Nem zuhanhatsz le a mélybe 
Lelked tiszta szíved minta 
A népnek példaképe  
Pártunk népünk üdvöskéje... 

2021. 10.  28. 17:27:20

Az ember tudja egyszer vége az útnak
Mégis azt hiszi majd holnap lesz a nap
Ezért a félbehagyott alkotások dúlnak
Majd holnap befejezem s ottmaradnak 

Ám egyszer dönteni kell újakat nyitni 
Vagy a régieket végre befejezni 
Félmunkákat törten hátrahagyni 
Vagy az újakat is félként elengedni

Felhőkké váltak 
A gesztenyefák lombjai
Zöldellő jelenük
Felszállt az égre 
A millió rózsaszín
Gesztenyevirág
Szerelmem kolompjai
Nem kondulnak 
Nem tér vissza már
A ködlő ezüstősz 
Immár örökre takarja
A régi szerelmet
Az emlékem emléke 
Mint fecskének a gyermeke
Visszatér de fészket építeni

A politika tereli a nyáját
Akárcsak juhász a kutyáját
Mennek is tömött sorban egymás után 
De ha nem elég akkor közpénzen
Az önkormányzatok buszán 
Útközben hergelik egymást
Aki kiabál az kap plusz juttatást
És a sok busznyi mind volt kommunista
Az ingyen útért megy Budapestre 
No meg egy kis kolompérért
A jobbak már húszezerért

A két szem 
Két napként kiég
Hamu sem marad 
Semmivé kiszakad
Még vasizzás 
Sem marad
Egy utolsó 
Kacsintás
A szemgödörben 
Úr lesz az űr
Minden ami volt
A vizuális 
Forró láva
Meteorként 
Égre szállt 
Visszaszállt 
Valahol az 
Emlékképek 
Fotonképpen
Elindulva 

Miért hittem ha te az én álmom vagy 
Akkor én is a tiéd leszek
Miért hittem hogy a nappalod s éjjeled
Mindenütt csak engem lenget 
Miért hittem ha az én szívem a tiéd
Te átadod szerelmesen úgy mint én 
Miért ragaszkodott ennyire 
Hozzám szolgaként az erős remény 
Amikor egyre csak fájdalommá vált
Egy engem behálózó rögös eszmény 

Küzdöttem a térrel és idővel
Mintha harc lett volna az életem
Hol az egyik volt kevés 
A másik sok vagy mindkettő tévedés
Nem is én küzdöttem velük
Inkább ők egymással 
Mintha lett volna önérdekük
Kerestem az utamat
Hol az ösztönös vágy hajtott
Hol a terveim álmaim 
És fantáziáim
Ez volt a legveszedelmesebb

Elindultam semerre 
Batyuval a kezemben 
A batyuban álmaim
Az eddigi árnyékaim
Ketten vagyunk mi ketten
Én viszem őt 
Ő visz engem 
Nekem egyre nehezebb
Zilál már a tüdőm
Nem  tudom melyikünknek
Lesz rettenetesebb 
Ki adja fel egy dűlőn
Kérdezgetem én nem felel
Megfelelt e az életem
Voltam e valaha 

Keresem a hullámot                   
Melynek hátán
Szörftalpammal
Odébb állhatok
Végre ennek árán 
Reményem lesz a hajnal
Valamikor megváltani 
Maradtam a fertőben 
Most menekülnék
Már más lett a mérték
Ebben a mocskos 
Politikai útvesztőben 
Lyukba esett golyó 
Önmagától nem tér vissza 

Hej fakerítés faajtó
Nagykapu és kisajtó
Vége van e világnak
A régi romantikának 
Kapu mögött virágoskert 
A ház mögött meg egy fészer 
Virágokból száll az illat
S az ablakban álom villan
Ott van kire szíved dobban 
Ha meglátod lángra lobbansz 
Ház előtt nincs világítás
Csak egy szívdobbanás
De az este csillagfényes

A lét rögös útjain 
A kátyúkból dadogva szól a hang 
Nehéz járni a sors fokain 
Mindenütt csapda gang lappang 
A lét rögös útján
Ráncrögössé válva halunk
Hiába kiabálunk 
A hang már gúzsba van kötve 
A barázda kötelek már erősek 
A sors copfba fonja az utakat
Abban vannak az emlékek rejtőzködve
Gesztenyebarnától őszülésig 

A semmittevés  s jólét 
Nagyon erős szél
Forgószéllé alakulva 
Hatalomtól elvakulva 
Összesodródik 
Összefonódik 
A rabló hitványság 
Fosztogatni rabolni
Hordaaljasság
Ezért van
A politikai változás
Mindegy milyen ruhában 
Rabolsz ölsz csalsz 
Az csak fényezés
Az igazság 
Nincs változás 

Istenem erőt kérek 
A fényhez az illathoz 
Az érintéshez 
Ébredni újra hitben 
Hogy lefekhessek 
Még nagyobb hitben 
Istenem erőt kérek
Tervezni álmodni
Fantáziával barangolni
S még nagyobbat 
Azokat megvalósítani
Istenem hitet kérek 
Hogy még nagyobbat 
Adhassak örökül 
Melyben múlás után 

Az ember szíve legyen 
A hit a lélek zarándok útján
 
Szépek a csillagok az égen
De az otthon csillagait 
Itt keresd a neked teremtett Földön 
Ám ismerd meg a világot
De ne a menekülés céljából
Ne a kombinatorika 
S ne a véletlengenerátorok döntsenek
Hanem krisztusi úton a humánum
Nehéz az embernek 

Ti elkúrtátok mi szétkúrtuk
Csak az a kérdés melyik jobb
Ti elkúrtátok a hazában 
Mi szétkúrtunk a világban 
Ti elkurtátok monogámiában 
Mi szétkúrtuk azt bigámiában 
Ti elkúrtátok csendes szobákban
Mi szétkúrtuk azt yachtokon
És kacskaringós ereszcsatornákon
Nem mindegy kúrni el vagy szét
Szétkúrtat nehezebb összeszedni  

Baromként igába fogva     
Áligazság hazát szeretni
Robotolva élni 
Bearanyozni a léhaságot
Kedvelő alakulatot 
Ez nem lehet haza 
Az ilyen föld nem lehet 
A szívnek atlasza 
Nem szolgának születünk
Hanem otthont meglelni 
Otthont nem cselédkunyhót
Szolgának születünk 
Átadni a másiknak
Minden tettünket