Tizenharmadik fejezet.

Íme, az első kötet utolsó fejezetei. Mivel a második kötetben egy az egyben, a Barcs és Somogytarnóca fejlesztéséről szóló egymilliárdos pályázatomat szeretném csak átadni, ezért az ahhoz köthető egyéb próbálkozásaimról még egy – két mondatot írok. 

Tizenegyedik fejezet.

Igen felnőtten, de naivan próbálkoztam polgármester lenni. A strandon beszélgettem, - de indulás nélkül is voltak elképzeléseim,- aztán a beszélgető társaim mondhatom, invitálására megerősödött bennem az indulásra hit. Se pénz, se rang nem érdekelt, az addig megszerzett élettapasztalatomat, alkotóképességemet, fantáziaképességemet, akaraterőmet szerettem volna szülővárosomnak átadni, a lakosság maximális érdekelvárásának megfelelően. 

Nyolcadik fejezet.

    A kíváncsiság kielégítése miatt leírom, hogy a múzeumom alapja a gyermekkor gyűjteményem volt. A „rendszerváltási tituáció „utáni időszak meg aranybánya lett számomra. Kémiatanári konferenciákon való részvételem alkalmából, több kémiai gyár vezetőjével találkoztam ott, vagy gyárlátogatás alkalmából. Mindig előadtam a kérésemet és majdnem mindig pozitív választ és támogatást kaptam. A „rendszerváltási tituáció” új vezéreinek már nem kellette a gyár múltja , ezért azokat általában szemétdombra hányták, nos ebből sikerült sok dolgot megmentenem. 

A Bajcsy Zsilinszky útról jobb felé az ipari iskolához juthatunk el. Az ottani kapcsolatomnak nagy részét már leírtam, de maradt még egy, számomra nagyon kellemes dolog.  Akkor Csonka Zoltán igazgató keresett meg, hogy el tudnák – e vállalni, egy élelmiszer áruismereti eladói OKJ- s képzésben óraadói munkát. Természetesen elvállaltam, talán inkább azért, mert jó érzés volt Barcsra kicsit visszatérni, hiszen Barcson csak két évet tanítottam, míg Budapesten és Szigetváron közel húszat.

Ötödik fejezet. 

   Közben kellemes meglepetés ért. Olvasom a „Volt Barcsi CHEMICAL-os ( KEMIKÁL-os) Dolgozók” Facebook oldalán , Hartmann Mihály volt tanulóm írását: „Nagy munka volt  összehozni a belcsai tanlabort az biztos. Van még egy-két dolog amire még emlékszem. Nagy gondot okozhattunk néha-néha.” Bár azt írhatnám le, hogy megérte, de sajnos a „ rendszerváltási tituáció „ elsöpörte a KEMIKÁLT is, szélnek eresztve a tanulóimat is . Meg kell jegyeznem, hogy rendkívül jó képességű osztály volt. Mindenki szinte hibátlanul megoldotta a feladatokat, az érdemjegy szóródását inkább a bátortalanság okozta. 

Harmadik fejezet. 
   Gyermekkorunkban, az akkor még vasútállomással rendelkező Barcshoz tatozó Belcsa – puszta,  az ott levő Kremsier- kastély, a parkjával, a történelmileg hozzáköthető szesz – és rumgyárral, fiatalkori kíváncsiságunk örök helyszíne volt ,ahová időnként eljárva csodáltuk annak különlegességét és szépségét. Ma már romhalmaz kastély és porig lerombolt magánzsebekbe került szeszgyár van.

BARCSLÁNDZSÁVAL SZÍVEMBEN
Irta és szerkesztette Váray Károly 
Önéletrajzi ihletésű mű 

ÚJÉV 2021 
Szilveszter Ámor Szilveszter mámor 
Több ezer ágon tűztenger kámfor 
Elmúló vágyak elmúló álmok
Pislákoló remények széthulló óhajok 
Pezsgővel szárnyaló biztató dallamok
Várnak újévi csodás hajnalok
Pendülnek a múlt elveszett csókjai
S pendülnek a jövő bíztató bókjai
Remények hajnalán új bíbor ébredés

TENGERNYI FÉNY AZ ÉJ
Tengernyi fény az éj
Bezárult a Nap kagylóhéj 
Igazgyöngy csillagként villan
Csóvával betlehemi csillagként
Szétterül az ég felületén 
Csillagfényben por kavarog
Sivatagban három teve 
Kitartóan ring - kanyarog
Három király a nyergekben 
Ajándékkal a szent éjben 
Arany mirha tömjén

HUNHUMUSZON BOROSTYÁN
Borostyánmentes Boldog Új Évet Kívánok ! 
Mint tóban a sűrű hínár 
Hunföldön úgy a borostyán
Áthatolhatatlan parazita világ
Hunnia drága humuszán 

Volt itt már borostyán
Jurtákkal íjakkal
Fosztottak raboltak
Mégsem lett klánoknak Kánaán 

LEGYEN KATARTIKUS KARÁCSONY
KARÁCSONY

Zöld tűlevelek smaragd csillogás
Milliárd szent csillagfény futár
Milliárd boldogság víg levéllel
Lelkednek üzennek égi örömkönnyel

Nézd a fát s engedd tiszta lelkeddel
Lengeni - betelni a mennyei szobát
A bűnös testedet s gondolataidat
Elmerülni megtisztulni a lelkedben