Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Trubicza Ágnes

Ágnes
Ágnes képe

Téli este

Rovatok: 
Vers

Álmosító szürkeség ül
egész nap az égen.
Semmihez sincs kedvünk ebben
a komor időben.
Most csak a kandalló mellett
legjobb ücsörögni,
főtt kukoricát majszolni,
hársfateát inni
Ám egyszer csak odakintről
csengettyűszó hallszik,
amitől az is felébred,
aki éppen alszik.
Betlehemesek érkeznek,
bebocsátást kérnek,

Rovatok: 
Irodalom

Nyolc esztendős voltam 1944 telén és még mindig mély meggyőződéssel hittem,  hogy az angyalok hozzák a karácsonyfát, melyet Jézuska személyesen postáz a címemre.Ekkor már a velem egyívású gyerekek közül vajmi kevesen hittek a Jézuska mesében A hitetlenek igyekeztek engem is kitéríteni a hitemből. Mondanom sem kell, hogy sikertelenül.

Ágnes
Ágnes képe

Novemberi esték

Rovatok: 
Vers

Gyászkönnyeket sír november.
Dágvánnyá lesz a sártenger.
Rozsdás avart áztatnak a tócsák.
Elvirultak kertekben a rózsák.

Otthonába bújik most az ember.
Fonallá sodorva nyüstön vár a kender.
Szorgos kezekre vár szövőszék és fonál.
A tollfosztókban is vidáman áll a bál.

Ágnes
Ágnes képe

Fakopáncs

Rovatok: 
Vers

Piros sapkás fakopáncsok
nem utaznak Délre.
Nem törődve jéggel, faggyal,
itt maradnak télre.

Ágnes
Ágnes képe

Szent Márton napja

Rovatok: 
Egyéb

Amikor Szent Márton megtudta, hogy püspökké akarják szentelni őt úgy érezte, nem méltó ilyen nagy méltóságra, ezért elmenekült a pápa követei elől. Bebújt egy baromfiólba remélve, hogy ott nem találnak rá.

Ágnes
Ágnes képe

Márton lúd

Rovatok: 
Vers

Eljött Márton napja.
Fő a liba feje,
Ma libahús dukál.
Jaj, mi lesz most vele!

Jön már a gazdasszony,
Aki eddig tömte:
Hogy kövérre hízzon,
Mindennap gyötörte.

Mozdulni sem bír már,
Olyan nagy a mája,
Menekülne szegény,
S lehúzza a hája.

Ágnes
Ágnes képe

Fényes szellők

Rovatok: 
Vers

A fényes szellők nemzedéke voltunk.
Indulók üteme diktálta léptünk.
Ifjak voltunk és szerelemben égtünk.
A tanulás volt csak egyetlen dolgunk.

És ötvenhatban változott a sorsunk:
Viharos szele elvitte szerelmünk.
Hazát cseréltél, együtt nem mehettünk.
Azután mindketten más nyelven daloltunk.

Ágnes
Ágnes képe

Jelen-lét

Rovatok: 
Vers

Kiknek teste porlad a hant alatt
És emlékük a szívünkben maradt,
Nem tűntek el nyomtalanul, sorban
Lábuk nyomát itt hagyták a porban.
Emléküket őrizzük szüntelen.
Jelen vannak ők az örök jelen.

Ágnes
Ágnes képe

Látomás

Rovatok: 
Vers

Sűrű szürkeség, vészterhes homály:
Isten kőtrónja áll a várhegyen.
Csend hág a tájra..eltűnt a királyi vár.
A megromlott világ most végítéletre vár.
Magas lépcsősor fut fel a várhegynek
Rajta démonok jönnek, mennek

Ágnes
Ágnes képe

November

Rovatok: 
Vers

Virítanak még az őszirózsák,
Krizantémok bontják szirmukat,
Virágpompában állnak a temetők,
Ködfátyol lengi be a sírokat.

Ágnes
Ágnes képe

Bohóc

Rovatok: 
Vers

Sokan viselünk
bohócmaszkot
s könnyezünk bátran
az álarc alatt
és az ember után,
ha lehull a jelmez,
a rivalda kihuny,
csak az álarc marad.

Ágnes
Ágnes képe

Októberi vihar

Rovatok: 
Vers

Tizenhárom napja folyt a keserves harc.
Tudtuk, igazunk van és lángolt minden arc.
Lelkesülten hittük, hogy győzni fogunk,
Hisz a szabadsághoz megvan a jogunk.

Ágnes
Ágnes képe

Október, 1956.

Rovatok: 
Vers

Emlékszem, akkor is izzott a levegő,
Ötvenhat október közepének táján.
Mintha nem akarna tovatűnni a nyár,
És új termés érne a magyarok fáján.
Feszült hangulatban, fenyegető csendben
Tették dolgukat a magyar emberek.
Csak fél mondatokba, a szóba harapva
Suttogásba váltva adtak vészjeleket.

Ágnes
Ágnes képe

Kukoricahántás

Rovatok: 
Vers

Sárgul már a kukorica szára.
Serény kezek törik, szedik  mázsaszámra.
Kinn a határban most nagy a sürgés, forgás.
Még a levelet is kiviszi a postás,

Ágnes
Ágnes képe

A négy évszak

Rovatok: 
Vers

Miért sír az őszi szél,
Ha lehull a falevél?
Tarka a lomb és nem zöld.
Dalos madár már nem költ.

Ágnes
Ágnes képe

Mondd!

Rovatok: 
Vers

Mondd el néki,
míg elmondhatod!
Mondd, hogy szereted
Simogasd meg

Ágnes
Ágnes képe

Őszre jár az idő

Rovatok: 
Vers

Szürke égen sötét felleget
S hulló levelet szél kavar.
Arcomba szitál hideg permetet,
Tócsákba gyűlik a hullott avar.
Egy színes falevél ablakomra száll.
Perdül egyet, kettőt s a párkányon megáll.
Arany koronáját szórja a juharfa,
Rozsdás lombját veti a gesztenyefa.
A múlandóságnak szép fejét lehajtva,

Ágnes
Ágnes képe

Örök változás

Rovatok: 
Vers

Az idővonat tovarobog:
Ki útközben leszállt,
Többé már nem útitársunk;
Ő más úton indult tovább.

Ágnes
Ágnes képe

Az aradi tizenhárom

Rovatok: 
Vers

Azon a hajnalon, Arad golgotáján
Gyászdobok peregtek lenn a vársánc alján.

Rovatok: 
Egyéb

Isten szegénykéje néven tisztelték.Talán a legnépszerűbb szent, aki önként vállalt szegénységben élt, hogy azonosuljon a szegényekkel.
Ezt a hetet nevezik Ferenc hétnek
A kanászok ostorral pattogtatva járják a szőlőhegyet, hogy elűzzék a gonoszt.

Oldalak