Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
Blank Judit
  főszerkesztő-helyettes
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Trubicza Ágnes

Ágnes
Ágnes képe

Égi áldás

Rovatok: 
Vers

Megszánt minket a természet:
Eső mossa a vidéket.
Hosszú volt a nyári aszály.
Eluralkodott a muszáj.

Kiszáradtak kutak, kertek,
Furulyáznak a levelek.
Ami termett nagy bőséggel,
Elfonnyadt a nagy hőséggel.

Végre áldás hull az égből!
Ezt vártuk már nagyon régről.
Kiállok a nagy esőre,
Felmosolygok a felhőkre.

Ágnes
Ágnes képe

Szent Iván tüze

Rovatok: 
Vers

Gyertek mátkák szedjünk
jó illatú füvet,
azzal szórjuk tele
a mágikus tüzet!

Ágnes
Ágnes képe

Június

Rovatok: 
Vers

Sugárkévék ölelik a földtekét.
Szeretetét hinti a Nap szerteszét.
Csókjaival fakaszt millió virágot.
Melengeti, simogatja,
Ölelgeti, csókolgatja
Lenn a földi világot.

Ágnes
Ágnes képe

Aratásra várva

Rovatok: 
Vers

Még nem is oly régen
zölden sarjadt a búza vetése.
Lassan érlelte sárgára
a nyári Nap nevetése.

Ágnes
Ágnes képe

Nyáréj

Rovatok: 
Vers

Csillagokkal hímzett
sötét égbolt alatt,
forró nappal után
enyhítő fuvalmat

Ágnes
Ágnes képe

A bölcs szamár

Rovatok: 
Vers

Bölcs hírében állt a szamár,
Büszke volt magára.
Hanem egyszer egy nagy kertbe
Vitte a négy lába.

Ágnes
Ágnes képe

Mikor, meddig?

Rovatok: 
Vers

Kiáradt Afrika és a Közel-Kelet.
Jön a sisere had, új hazát foglalni.
Útjukon a szemét, amit hátrahagynak
Az okozott károkat ki fogja pótolni?

Ágnes
Ágnes képe

Villő napi tündérbál

Rovatok: 
Vers

Jöjj el ma éjjel
a tündérbálba!
Vár reád ott ma egy
szép dali bába

Rovatok: 
Vers

Édesapám, érted ég a mécses lángja.
Neked szól a harang s a lányod imája.
Ma negyvenegy éve, hogy lezárult szemed
És befejeződött küzdelmes életed.

Ágnes
Ágnes képe

Nyári alkonyat

Rovatok: 
Vers

Elkondult már az esti harangszó.
Hangja rezeg még a város felett.
Búcsúdalát zengi csalogány, rigó.
Színes felhőfoszlány díszíti az eget.

Ágnes
Ágnes képe

Csodálat

Rovatok: 
Vers

Csend varázsa ül a tájon.
Béke dalol bennem.
Pók hintázik selyemszálon,
Madár száll felettem.

Ágnes
Ágnes képe

Sámán dobolj!

Rovatok: 
Vers

Nyár heve éget,
lángol az ég,
forrón lihegve
izzik a lég,
szikkad a föld és
tikkad a száj,
szomjasan, kábán
alszik a táj.
Hol van a szellő,
az enyhet adó,
libbenő, lebbenő
simogató,
hol van egy árnyas,
hűvös liget,
hűs patak, forrás,
mely kínál vizet,
hol van egy felleg,
mely esőt hz már?

Ágnes
Ágnes képe

Ukkó leányai

Rovatok: 
Vers

Sorakozzunk
a tűz köré
dali bábák,
rajta, rajta!
Kapcsolódjon
össze kezünk,
szoknyánkat
szél lobogtatja.
Pereg a dob,
a táltosdob,
lobog a láng
fel az égre,
hévvel tüzel
szívünk vére.
Égő tüzünk
csak ropogjon,
forró vérünk
hadd lobogjon,
öreg táltos
csak doboljon,

Ágnes
Ágnes képe

Álmodjunk!

Rovatok: 
Vers

Ez  a nap is elmúlóban,
Csendesül a szél.
Felkelőben a fogyó Hold
És szívünk remél:
Álmodjuk hogy boldogabb
Lesz az életünk,
Újra egyesülni fog
Szétszórt nemzetünk
Hallgassa meg Istenünk
Lelkünk sóhaját!
Teljesítse végre a
Szívünk óhaját!

Ágnes
Ágnes képe

Migráció

Rovatok: 
Vers

Arat ott a halál, hol fegyver
és gyilkos egymásra talál.
Miféle hon, melynek világgá
futnak gyermekei,
és a csecsemőt
száraz anyamell eteti,
hol fegyvereké a szó
és az igazságot erőszak diktálja,
ahol keresztények kerülnek
naponta a halállistára?
Milyen anyaföld az,
amelynek a népe
idegen hazában

Ágnes
Ágnes képe

Esti búcsúszó

Rovatok: 
Vers

A búcsúzó napfény
sápadt, halovány.
Zsolozsmát énekel
egy kis csalogány.

Ágnes
Ágnes képe

Felhőmese

Rovatok: 
Vers

Mesét kér Emese:
- De miről meséljek?
- Mesélj nekem tündérekről
Csodaszép meséket!

Ágnes
Ágnes képe

Tevegelő tuareg

Rovatok: 
Vers

Forrón tüzel a Nap heve
Tuaregnek rossz a kedve.
Igen sajog a feneke,
Feltörte a teve nyerge.

Ágnes
Ágnes képe

A kétszínű

Rovatok: 
Vers

A kétszínű ember szánalmas alak.
Állagát tekintve kiégett salak.
Fénytelen, képlékeny, önmutogató,
S mint a kaméleon, színváltoztató.

Ma neked hízeleg, egekig magasztal,
De holnap előttem téged elmarasztal
Az elméje sötét, nincsen saját fénye,
Odatörleszkedik másoknak fényébe.

Ágnes
Ágnes képe

Gyermeknapi gondolatok

Rovatok: 
Vers

Ó, de jó is volna,
miként hajdanában
újra önfeledten,
szabadon játszani,

Oldalak