Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
Blank Judit
  főszerkesztő-helyettes
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Szalóki Sándor

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Hova hol mikor

Rovatok: 
Vers

már nem acélos a testem, vashiányos a vérem,
nem vagánykodok már délutánonként, a Klauzál téren.
karomon, arcomon, szaporodnak az anyajegyek,
mint sínek mellet a rozsdapír, amikor hazamegyek.
fűtetlen zötyögő villamos, a peremkerületekben még ilyen jár,
az utcákon nincs már lócitrom, sem veréb, csak homokos olajsár.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Eső

Rovatok: 
Vers

Szél suhan át erdőn, réten,
Felhők gyűlnek fenn az égen.
Kavarognak, tornyosulnak,
Lassú esőcseppek hullnak.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

A hosszú élet titka

Rovatok: 
Vers

Hűvösek már az éjszakák, az illatok gyümölcsösek,
Készülődnek az emberek, szedni kell a gyümölcsöket.
A nyár gazdag ajándékát Szeptember puttonyba rakja,
Amit nem bír begyűjteni, azt mind októbernek adja.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Csillagfényes éjszakában

Rovatok: 
Vers

Csillagfényes éjszakában,
Halkan dobog lovam lába.
Felérünk a dombtetőre,
Lenézek a temetőre.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Budapest

Rovatok: 
Vers

Ízlelgetem a nevedet,
Szívből szeretett városom,
Jött-mentként kerültem ide,
Lassacskán, hozzád változom.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Titkaim

Rovatok: 
Vers

Emlékeim kotorászom,
zsebeimet gombolgatom,
bűneimet benne hagyom,
a szépeket rakosgatom.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Szilvaszedés

Rovatok: 
Vers

a hegyre indultuk szekérrel, keskeny, vízmosta rossz úton,
a lovak patkója szikrázott, kapaszkodtak a sziklakúpokon.
mintha alagútban mennénk, kétoldalt szilvafák voltak,
az út fölött sűrű lombjuk, egymást átölelve összeborultak.
nyújtott szekérrel mentünk szilváért, a kasban volt terítve ponyva,
gyümölcs az ágakon rengeteg, a szekérre ráfért egy tonna.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Csillagok gyermekei

Rovatok: 
Vers

Csillag porból lettünk, csillag porrá leszünk,
Ahonnan érkeztünk, oda visszamegyünk.
Ez itt a mennyország, ez a csodás bolygó,
Ne higgy a meséknek, égj, mint csillagszóró.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Balti

Rovatok: 
Vers

a kutya mozdulatlanul állt, elnémult a világ,
tejfehér, sűrű köd lepte el a tanyát.
hallgatóztunk, halkan reccsent egy kis ág,
szimatolni kezdett, mintha érezné valakinek a szagát.
hófehér szőrű hetven kilós kuvasz,
kettőt lépett, már nem láttam csak a ködöt,
Balti gyere! hívtam vissza,
orrával hirtelen, hátulról megbökött.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Nyugati horizont

Rovatok: 
Vers

A megsebzett Nap lassan a Szajnába merült,
Véres víz sodorta el a halálos mélybe,
A hullámok félve, lassan, elsimultak,
Eltűnt egy nap, sikoltozó szenvedése.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Kritikus! Az önjelölt zseni

Rovatok: 
Vers

Papírlapra hulló szavak, árnyak,
Édes csók nem ízesíti száját,
Gatyájában nem ébrednek vágyak,
Kínlódva nyeli keserű nyálát.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Terror őrület

Rovatok: 
Vers

El akartok másokat,
Föld színéről törölni.
De hisz e bolygó közös,
Mért akartok ti ölni?

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Paraszt vakítás

Rovatok: 
Vers

Koldusnak hívják azt, ki igazán szegény,
nem marad más neki, csak a hiú remény.
Nem lehet kitörni, a mély szegénységből,
valótlant mesélnek, a gazdagok erről.
Paraszti vakítás, amit róla írnak,
az alant írtakat, ajánlják gyógyírnak.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Ha IQ-ja kevés

Rovatok: 
Vers

Nagy, kedves, mackóm,
Szörnyen büdös a lábad.
Akkor, vágjam le?

Az esze kevés,
Egója óriási.
Szerencse fia.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Remény

Rovatok: 
Vers

Minden ember remél,
Boldogságra vágyik.
Lehet néger, fehér,
A bőrszín nem számít.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Megunt szerelem

Rovatok: 
Vers

Megbotlot az idő,
áll a fali óra,
Mutatója útját,
körbe már nem rója.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Varjú

Rovatok: 
Vers

Varjú szállt az ágra,
károgott rekedten,
kár-kár, szóltam vissza,
nézett meglepetten.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Dicsekvő Hold

Rovatok: 
Vers

Ezüst kincsét szórta a Hold,
Gondtalanul mosolyogva,
Visszahúzódott a sötét,
Ágyak alá és sarkokba.

Irigykedve leskelődött,
Bokrok alól és padlásról,
A szerelmes mosolygó Hold,
Mesélt, imádott Napjáról.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Juhász

Rovatok: 
Vers

Árokparton a fasornál,
Juhászlegény furulyázik,
Tűzhet a nap, eshet a jég,
Nincs melege, nem is fázik.

Nagy melegben öreg subát,
Maga alá teríti,
Ha fúj a szél, eső esik,
A vállára keríti.

Nyája után ballag szépen,
Követi a pulija,
Rézkampó van hosszú botján,
Vállán lóg a tarisznya.

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Aladár

Rovatok: 
Vers

Falu szélen cigány putri,
Abba lakott Aladár,
Hegedűjét cincogtatta,
„Vígan élt, mint a madár.”

Dalolni már rég nem tudott,
Mert köhögés kínozta,
Száraz fáját a kocsmába,
Minden este elhozta.

Pantallós úr, csizmás paraszt,
Neki ugyan mindegy vót,
Elhúzta a nótájukat,
Ha megadták a bankót.

Oldalak