Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Sima István

Sima István
Sima István képe

Téltemető

Rovatok: 
Vers

Unta már a hideg telet
Hát a Földre fújt egy kis meleget
S felolvasztotta a jeget
Majd magot vetett a Teremtő
És sárga lett a rét, az erdő
Hirdetve, hogy új tavasz jő!

S a virág hogy kapta e nevet?
A névben ott van a felelet
Ő temette el a telet

 

Sima István
Sima István képe

Télen

Rovatok: 
Vers
Éjszaka zúzmara fagyott a fákra,
Reggelre hólepel terült a világra.
Vess egy hasábfát az alvó parázsra!
Hadd adjon meleget, hadd izzon a kályha!

Az ablaküvegre jég festett virágot.

Sima István
Sima István képe

Maradhat-e ott a kő?

Rovatok: 
Vers

Wass Albert – Üzenet haza című versének margójára

Illusztráció - Zoltán Ősz​ - Görgény vize című festménye

Maradhat-e ott a kő, hol zúgó vize mossa századok óta már?
Hol koptatja és ostromolja a tavaszi ár?
Hol az egyenes törzsű viharedzett fa – az a szép, sudár
Meghajolva, s derékba törve, bús végére vár?

Sima István
Sima István képe

Habos kávé

Rovatok: 
Vers

Illusztráció - Lőrincz Mária Magdolna - Habos kávé című festménye

Sima István
Sima István képe

Ébredj Európa!

Rovatok: 
Vers

Párizs, Nizza, Berlin,
Manchester és London
Mindegy is a helyszín
Csak keresztény vér folyjon!

Sima István
Sima István képe

Ezerszínű világ

Rovatok: 
Vers
Illusztráció - Lőrincz Mária Magdolna – Kicsi Anna című festménye 

Nézd, a világ milyen tarka!
Ezer színt rejt ezer arca.
Nyitott szemmel járj Te benne, 
Minden színt véss az eszedbe!

Rovatok: 
Vers

Várj csak, miként várunk mi is,
Mert fellángol még mécsesed pisla kanóca
És tollat ragadsz, hogy elzengd dalolva,
Nem számít, nem gyűr le száz megélt kudarc!

Sima István
Sima István képe

Litván Golgota

Rovatok: 
Vers

Több tízezer kereszt mered vádlón az égre.
A szabadságért meghalt hősök emlékére
Egy nép helyezte őket a Keresztek hegyére.

Sima István
Sima István képe

Székelyföldi barangolásaim

Rovatok: 
Vers

Egy friss hír margójára egy korábbi versemet idézem:

Sima István
Sima István képe

Nyugdíjazásomra

Rovatok: 
Vers

Életkorom, az nem érdem,
Mégis öröm, hogy megéltem
Nyugdíjba mehetek!

Sima István
Sima István képe

Január elsején

Rovatok: 
Vers

Nézd, az ember mily esendő?!
Ha közeleg az új esztendő
Bólét iszik, pezsgőt bont,
Ha az óra éjfélt mond.

Sima István
Sima István képe

Az élet rózsája

Rovatok: 
Vers

Még gyermekként, hogy lázas beteg voltam,
Valaki az ágyamhoz ült,
Mesélni kezdett, tanított engem
Megérteni az egyszerűt.

Sima István
Sima István képe

Szösszenet

Rovatok: 
Vers

Írtam most egy szösszenetet:
Kerüljük a közhelyeket!

Vagy már ez is az?!

Sima István
Sima István képe

Kísért a múlt

Rovatok: 
Vers

llusztráció - Jávorka Csaba - a múlt hatalma című festménye

A múlt képei kavarognak bennem
Agyamba ötlenek rendezetlen rendben
Letűnt arcok - gonosz, vagy jóságos szerepben
S egy békét hozó madár búsan, szárnyszegetten

Sima István
Sima István képe

Halottak napján

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Akik elmentek - Ők mind szívemben élnek,
És olyan elevenek bennem az emlékek.
Fájdalmam nem csitul - ma ugyanúgy érzek,
Csak az albumomban fakulnak a képek.
 

Sima István
Sima István képe

Mindenszentek napján

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Mindenszentek hajnalán beszökött a tél
Megmutatta kemény arcát, rideg volt, s fehér
Dermesztő, vad hidegre ébredt minden ami él,
S a kerteken már megmaradt a dér

A fa ágán még kapaszkodik egy megsárgult levél
Megfeszítve erejét a végsőkig remél
Bár tudja, már csak néhány percig él
S mint a többi, Ő is földet ér

Sima István
Sima István képe

Húsvéti locsolkodás

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

A fél világot körbejártam,
De szebb lányokat nem találtam
Mint itthon e kis Hazában!

S, hogy ilyen üdék maradjatok,
Bontsátok ki a hajatok!
Ma minden leányt úgy köszöntök,
Reá forrásvizet öntök!

Sima István
Sima István képe

Luca széke

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Elérkezett Luca napja,
Aki ügyes, fúr, s farag ma.
Fából készít erős széket,
Mi elbírja őt, hogyha kész lett.

Ez a munka lassan halad,
Tizenhárom nap, s éj alatt
Készül el a Luca széke
Mit majd a templomba csempész be.

Ott ráállva, körbenézve
A boszorkányt kipécézve,
Hogy az nehogy utolérje,
Mákot hint szét majd elébe.

Sima István
Sima István képe

A hazaárulókhoz

Rovatok: 
Vers

Tudsz-e még őszintén a tükörbe nézni
Te,ki elárultad önként a Hazát?!
Te,ki képes voltál szívet is cserélni
Csak azért, hogy érezd a szolgált pénz szagát

Sima István
Sima István képe

Tél

Rovatok: 
Vers

Illusztráció - Ozsváth György - Tél című festménye

A hóba fulladt néma völgyek békén alszanak,
Jeges sziklák között fut a gyors vizű patak,
A fenyőfák a tél terhétől fölé hajlanak.

Éhes varjak motoznak csak fönn az esztenán,
Lakói mind hazamentek egy őszi délután,
Ürességtől ásít most a gazdátlan karám.

Oldalak