Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

NTK Horváth Sándor

Alexander

A próba ideje

Rovatok: 
Vers

Bill Gaetz szelleme suhan át az égen,
Korona vírus tajtékzik bomoltan,
Csahos reménység búcsúzik szerényen, 
Ki gyenge most?  Magától összeroppan.

Alexander

Mosolyod árnyéka

Rovatok: 
Vers

Eliptikumban rohan életem,
Felvillanó direktrisze Te vagy:
És űz, hajt minden fordulón szavad,
A mind ridegebb, roppant tereken.

Alexander

Születésnapi köszöntő

Rovatok: 
Vers

Mint vitorlás: levél
A fényes suhanásban
Láthatatlan örvény ereje emelt
Egyre feljebb
És csak az utolsó napokban láttam
Félelemtől rebbenni szemed
Elfojtottad a szívedet szorító vágyat
Kiáltani kétségbeesetten a világnak
Segítsetek!

Alexander

Isten látja

Rovatok: 
Vers

Isten látja: állok a napon, 
Hideg árnyékom hull a kőre, 
És ki mondja meg? – találgatom,
Miért hívtak engesztelőre?

Alexander

Nem tanul a világ

Rovatok: 
Vers

 Immár beteltetek, vírussal,  Meggazdagodtatok
 

Alexander

Nirwana

Rovatok: 
Vers

Jó-rossz együtt, –
Minden ugyanaz volt már, –
Egy szőnyegen ült Mester és Tanítvány, –

Alexander

Húsvéti történet

Rovatok: 
Vers

Meghasadt időnk
És az Ő sebeivel gyógyulunk meg szenvedők
Pünkösd ünnepén…

Alexander

Piéta

Rovatok: 
Vers

Halál legel a szomorú arcon
bárki bármit mond a könnyek befelé hullanak
megfagyott időtlen pillanat
mit a szobrászköltő a kőből kitépett…
Kimondhatatlan: vonaglanak a szavak
hurkokat sír a dal...a kő összedőlt az idő
az értelem is megvakult
oly meztelen a szenvedés elbírhatatlan a gondolat

Alexander

Elnöki figyelmeztetés

Rovatok: 
Vers

Újévi köszöntő 2020.
Igazság parafrázis: koronavírus

"Vége az évnek”,
Jönnek az új napok, éjek,
Nem változik semmi, -
Szilveszteri pezsgő,
Részeg bolyongás, vedlő,
Utcákon, olcsó tűzijáték, ennyi, -

Alexander

Feltámadás

Rovatok: 
Vers

Csíksomlyó
hommage Árva Vincze pálos atya

Alexander

A terror háza

Rovatok: 
Vers

 

Miért tűrjem el barbárok hatalmát felettem?
Képzetem bolyong, vallató szobáról szobára, -
Gyermek arcokat látok, a félt homályba zárva, 
Megrettent asszonyok, a reményt rejtik előlem.

Alexander

Arvisura

Rovatok: 
Irodalom

Smidt Mária gyűjtése nyomán

Oldozz, nyergelj ménes táltos! Sámán járta Fehérváros,
Erdők-mezők héthatárán, Kerka folyó kies partján,
Medvebálvány sötétségén áthatoltam,
Nemlét hátán, fordulóján álom voltam.

Alexander

Vau-vaú kutyavilág

Rovatok: 
Egyéb

 

Kutyák, ebek holdévadján,
Dög-harmincadján a múltnak,
Vége lesz a vándorútnak.

Alexander

Lélektársak

Rovatok: 
Vers

Motto: Csak életünk öregszik, lelkünk halhatatlan –
A fátyol szétszakad, már nics tovább titok,

Alexander

Hétszer büntet

Rovatok: 
Vers

(Kasszandra gyermekei)

Alexander

Balsors készül

Rovatok: 
Vers

Az Idő lavinái mit tornyoznak, 
A Kárpátok gyászkoszorúi felett?
Ünnepelni kellene, de nem lehet:
Fogva tartanak az élők és holtak.
Lesz-e gyümölcse a vajúdó kornak?
Amit kárvallottan is elviseltek?
Trianonnak, amit úgy megszenvedtek?

Alexander

Mosolyod árnyéka

Rovatok: 
Vers

 

Elliptikumban rohan életem,
Felvillanó direktrixe te vagy,
És űz-hajt minden fordulón szavad
A mind ridegebb, toppant tereken.

Alexander

A jutalom Te vagy

Rovatok: 
Vers

Te sem lehetsz szabad, talán soha,
Ha szolgálni nem tudsz? Szolgálni Őt,
Szabadon, áldva mindenek előtt,
Nem is remélve, lesz e valaha,
A gyermeki Hűségnek jutalma –
E szolgálat lehet majd éltetőd,
Ez gyújt dúlt szívedben életerőt,
És a lemondás rejtett hatalma,
Életet ad, árad akár a Nap –
Lelked álma, az ígéret, Te vagy –

Alexander

Késő esti dal

Rovatok: 
Vers

Ma Rád gondolok, s hallgatom az éjt:
Az alvóváros dobogó neszét –
Érzem az utcák lágy leheletét –
Titkokra vágyom, csendesen megállok,
Megtudni végre, mit súgnak az álmok.

Alexander

Számvetés

Rovatok: 
Vers

Hétszer hét év volt az iskolám, -
Az első hétben, – zord magányban,
Vízre írni tudtam éjszaka,
Véstem kőre-fára új imát,
S dacoltam széllel egymagam.

A másodikban, – országút,
Szalagja lett az otthonom,
Csak kóboroltam mostohán,
Gazt kutatva kerestem gombát,
 Út menti árokpartokon.

Oldalak