Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Lecsek Ilona

Ilpaki
Ilpaki képe

Düh..

Rovatok: 
Vers

Hallod, a némaság szava feljajdul,
a lélek iszonyú fájdalma tarol,
a szétzúzott szív ebbe belesajdul,
s a szeretet csillaga sírva dalol.

Guruló könnycseppek tova szaladnak,
sós hordalékot hagynak maguk után,
idővel, azt gondoljuk elapadnak,
de valójában múló remény csupán.

Ilpaki
Ilpaki képe

EDIT NAPRA NEKED!

Rovatok: 
Egyéb

Eldalolta csábos énekét a forró nyár,
Dália csodálatos szirma mosolyog Rád,
Ilyenkor felköszönt ismerős és jó barát:
Tündöklő csillagként ragyogj a neved napján.

Ilpaki
Ilpaki képe

Róka kóma és a nyúl

Rovatok: 
Mese

Élt egyszer egy róka kóma,
más volt, mint a többi róka,
árva volt és nagyon félénk,
így mesélte a nyúlnépség.
 
Nyuszicsalád egyik tagja,
ravaszdit meglátogatta.
Mert ő a kíváncsi füles,
ki mindig mindenkit megles.
 
Tisztes távolságból figyelt,
ezért terepruhát viselt.
Olcsón vette a Nagybanin,

Ilpaki
Ilpaki képe

Mária napra

Rovatok: 
Egyéb

Már aranyszínben pompázik a világ,
Ábrándozik a fénylő napsugár,
Rózsák édes illata, mint a lián,
Illanó létét viszi a futár,
A névnapodon felköszönt e virág.

2018. 09. 12.
 

Ilpaki
Ilpaki képe

Árny fénye

Rovatok: 
Vers

Kalapja szolidan elrejti hajának vonulatát,
borosta ölelve kíséri markánsan az arccsontját.
Sötét szemüveg, árulkodó tekintetét titkolja,
vajon, így milyen lehet lelkének igazi valója?!
Rápillantva lényének sejtelmes képe tárul élénk,
és közben elméleteket gyártva beindul az elménk.
Elmúlt korszak kapuján, a percek csendben áthaladnak,

Ilpaki
Ilpaki képe

Játék a szavakkal

Rovatok: 
Vers

A megadott szavakat olvasgatom,
elmém sziporkázva elkalandozik,
csalogat egy újabb játékalkalom,
amelyre a lényem feliratkozik.

Égi színpadon esőfelhő szárnyal,
hirtelen dobbant, mit musztáng a réten,
sötét stólájával mindent beárnyal,
mint ősi barbár, ezért nem is tétlen.

Ilpaki
Ilpaki képe

Sejtelmes sóhaj

Rovatok: 
Vers

A tikkasztó éjben egy kóbor szellő,
kacéran érintette a nő haját,
majd végig kúszva testén, mint egy sellő,
lenge ruhájának domborulatát.

A férfi karja borostyán indaként,
átkarolta a törékeny derekát,
és az olajfa mézédes illatként,
tudatta az érkező romantikát.

Ilpaki
Ilpaki képe

Pásztor- órák

Rovatok: 
Vers

Zsenge fűszálak hajladozva rejtik,
a marhapásztor elpilledt alakját.
A delelő nap, egyre csak melegszik,
s melegíti fején lévő kalapját.

Ilpaki
Ilpaki képe

Medve család

Rovatok: 
Vers

Kopár szirteken lépkedve,
haladnak ők reménykedve.
Korgó gyomruk hahotázik,
medve család ott portyázik.

Mamájuk így körbe tekint,
a mancsával nagyot legyint.
Kicsi bocsok rá figyelnek,
hirtelen jól viselkednek.

Ilpaki
Ilpaki képe

Kandeláberek dala

Rovatok: 
Vers

Eső áztatta flaszter csillogása,
kandeláberek kacér pillantása,
éjszaka momentumának varázsa.
Árva padok a park fátyolködében,
a múlton elmélázva a sötétben.
A lábnyomok elhalkuló neszében,
egy apró cinke víztócsa tükrében.
Szirmokba öltözött ágak dalai,
sutyorgásukban boldogság szavai.

Ilpaki
Ilpaki képe

Rablóvírus

Rovatok: 
Vers

Támadásba lendülő vírusok,
rakoncátlan játékot játszanak,
kezdődnek a fertőző rítusok,
eközben ők jól elburjánzanak.
Hódító úton más- más típusok,
így több szervezetben parázslanak,
mert hatalmas nagy fanatikusok,
ők akadály nélkül vadászgatnak.
Szétrombolja az ősi sejteket,
biztosítva a szabad áramlást,

Ilpaki
Ilpaki képe

Éber dallam

Rovatok: 
Vers

Gondolat, mint kis patak,
oly csörgedezve haladt.
Virág pompázott partján,
bűbájpillangó farmján.

Nektár a csészéjében,
varázsa a cseppjében.
Illatozón hajlanak,
csábosan odacsalnak.

Rabul ejtik lelkemet,
elringatják elmémet.
Mohaszőnyeg alattam,
csodálkozva haladtam.

Ilpaki
Ilpaki képe

Nem jön álom....

Rovatok: 
Vers

Ki vagyok facsarva, mint egy citrom,
a kiskaput fáradtan lehajtom,
ó te csodás álom, mondd hol maradsz,
huzavona minden, ha kimaradsz.
Esedezem hozzád álommanó,
ez a lehetőség kirobbanó.
Zúdítanál tucatnyi varázsport,
nem számítana a fránya zápor.
S, ha hazudna a tündérek lánya,
ő lenne a jóság boszorkánya.

Ilpaki
Ilpaki képe

Virágos kikelet

Rovatok: 
Vers

Virágszőnyegen sétáló gondolat
ábrándos pillantását körbe hinti.
Szolidan megérinti a szirmokat,
illatokat szippantva felhörpinti.

Ünneplőjét felölti ligetében,
elegánsan táncot lejt, szép keringőt,
tündöklő mosolya szeretetében
szerteszórja a lélekmelegítőt.

Ilpaki
Ilpaki képe

Plakátnyi élmény

Rovatok: 
Vers

Most már örömtáncot jár a tavasz,
gondtalanul szárnyal a levegőben,
köszönt ártatlanul, mint egy kamasz,
vidám mosolyt csal az érdeklődőkben.

Utcán, ember írásokat ragaszt,
így papírlapon versek születőben,
pillantás kíváncsiságot fakaszt,
s a költészet immár emelkedőben.

Ilpaki
Ilpaki képe

Kikelet fénye

Rovatok: 
Vers

A nesztelenségbe burkolódzó gondolat,
sziporkázó érintése lényedhez vágtat,
mint zabolátlanul csörgedező kis patak,
akkordként ölelnek az el nem mondott szavak.
Szív rejtekéből gejzírként feltörő érzés,
osonva alakítja íriszben a nézést.
Észrevétlen energia szökve áramlik,
a lelkedhez fátyolként lopakodva hajlik.

Ilpaki
Ilpaki képe

Ments meg!!!

Rovatok: 
Vers

Kerek vagyok, mint a labda,
vajon, hol van itt a csapda.
Távolból aprócska vagyok,
körbe, keringve haladok.

Ilpaki
Ilpaki képe

Végsőkig

Rovatok: 
Vers

Az idő bársony fonala oly lelkes
Hisz suhanva közeleg az új tavasz
Bár szép hajunk már átfordult a ködbe
Lelkünk s szívünk rezgése még felkavar
Testünkben él a romantika selyme
Bőrünkön barázdákat vésett a múlt

Ilpaki
Ilpaki képe

Elűzzük a morcost

Rovatok: 
Vers

Kacérkodó kikelet közeledte,
fásult és morcos tél elzavarása.
Zöldág-járás játékának kezdete,
az új tavasz ünneppé avatása.

Leányka és fiú a barkát szedte.
A sípjuk éles hangjának hatása,
hűs hónapok nyögéseit feledte,
s elkezdődött a lelkek gyógyítása.

Ilpaki
Ilpaki képe

A tél grófja

Rovatok: 
Vers

/ szonett /

Már senki nem fél tél úrfi fogától,
hiszen farsangi maszkja arcát óvja.
Függetlenül a valódi korától,
így lett mindenki beöltözött grófja.

Oldalak