A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Graholy Zoé
főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
webadmin
A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Graholy Zoé
főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
webadmin
|
Rovatok: Vers Áhítattal nézem, de gyönyörű,
átadom magamat, már örökül!
Elmerengtem, oly sokat éltem már,
soha nem unom meg a vén Dunát!
.
A hömpölygő víz alatt kis halak,
cikázó testükön pikkelyszalag.
Minél jobban figyelem a szépet,
úgy gondoltam,- kölcsön kaptam én ezt!
.
|
|
Rovatok: Vers Tükör előtt homályosan látom testem,
reám emlékezni ki fog?-Ó Istenem!
Mennyit érek? - Jól tudod, ki megteremtett,
sikeres életben, önmagam lehetek!
.
Szándékod kutatom, és hittel keresem,
üdvözítő szavadat reménnyel veszem!
Örömmel tudatod, hogy oly nagyon szeretsz,
|
|
Rovatok: Vers Ő, ki szívedben él,
előtted áll áldással,
jöttél hozzá tépelődéssel, mész
hálával!
Jöttél aggodalommal, és
mész reménységgel,
meggyógyít, felszabadít örök
szeretettel!
2021 04.02.
|
|
Rovatok: Vers Látni vágytam ma a lágy hullámú Dunát,
sajgó derékkal, és lábakkal, uccu hát!
Pezsgő lét, utam során láttam kecskéket,
láttam csodát, boldog arcú gyermekeket!
.
Merengtem a parton, egy hajó láttán,
oly lágyan, békésen siklott a víz hátán!
Nem gondoltam másra, élni és szeretni,
|
|
Rovatok: Vers
Hipp-hopp, levegőbe ugrok,
|
|
Rovatok: Vers Micsoda nagy változás,
szél vitt levélkoronát.
Sárba vetette szegényt,
zizzent búsan, zeneként.
Árva lett a lét fája,
nincs már szines ruhája.
Majd boldog a zöld levél,
múlt élete, zeng,- zenél.
2021 03.14.
|
|
Rovatok: Vers
Eltűnő magányom, ó szép természet,
|
|
Rovatok: Vers
Lágyan nyúltam pufók kezed után, Csináld, amihez kedved van!- Mondják,
|
|
Rovatok: Vers Amikor kilépek az utcára,
csodálattal, nyílt szemekkel nézek,
embereknek így adom tudtára,
miket látok, milyen nagyon szépek.
Még jobban, körbe nézek azután,
a teret áthatja az enyészet,
mily sok elesett, szegény az utcán,
hontalan, kitaszított személyek.
|
|
Rovatok: Vers Méla lesben, kíváncsian ülök az ágyamon,
nézem, ahogy a felhő a Hold körül barangol.
Önfeledten fogócskáznak, mint pajkos gyermekek,
ma reggel, e jelenet szerzett vidám perceket!
2021 03.01.
|
|
Rovatok: Vers Virág halmaztól pompázott a rét,
amikor kezed, lágyan hozzám ért.
Már végképp üres a tér számomra,
hajnali madár száll ablakomba.
Miért nem ért a madár emberül?
Szárny- csapkodva magasba elrepül.
Szívem halvány lett, mint ősszel a rét,
szomorú versem a végéhez ért.
|
|
Rovatok: Vers Bársonyos Nap virrad az angyalok között,
szelíd hajnalcsillag, szívébe költözött.
A nappali homályában, édes, ott állsz,
lelkedből, a fájó érzelmeket ontják.
Hitted,- az életetek csupa verőfény,
szép szerelmetek, nem tarthatott örökké!
Míg csak élt, mellette álltál, vele voltál,
|
|
Rovatok: Vers Mondd el nekem, hogy az élet mily csodálatos, ha elmondod, én nagyon, nagyon boldog vagyok! Jó, hogy létezel, a teremtő áldása vagy, szép a lelked, soha nem fényezed magadat! A holdas éjszakában, fényes csillag leszel, mindig melletted álmodom, örökké veled! Álmodom, bérceket, madarakat, és gyöngyöt,
|
|
Rovatok: Vers Redőim egymásba kapaszkodnak
szerelmesen, egyre sokasodnak,
versenyt futnak az öreg idővel,
mint a határ, mély barázdás, ősszel.
2021.02.16.
|
|
Rovatok: Vers Ki korán reggel látja még a holdat,
látni véli, a hegy ormán, hó olvad.
Virul, amikor az álmos nap feljő,
érzi, tudja, hogy élni vágy, esendő.
Röpke pillanatok, és a madarak
szárnyalók, -a messzeségben-, hallgatnak.
Kertek alatt somfordál a kikelet,
|
|
Rovatok: Vers Az élet sója, a mosoly, nevetés,
mosolygós arcán, patak csörgedezés.
Derült kacaja, túl a folyókon át,
tengernyi,örök,igazi boldogság!
2021.02.10.
|
|
Rovatok: Vers Fázós ágak, már kikeletet hirdetnek,
szívekbe, forró szerelmeket rejtenek!
Mint láncok, kapcsolódnak a fehér gyöngyök,
amíg a világ él, a szerelem örök!
2021.02.10.
|
|
Rovatok: Vers Mit is mondhatnék, olyan rég volt már,
hogy velünk száguldott a csodás nyár!
Emlékszem, még lágy kezed, mint tenger
simogat hűs partot, akkor este.
A vágy szikla erős, mi bennem él,
hallani hangod, nagyon szeretném!
Lélekben veled, ébren álmodom,
arcomon gördül égi záporom.
|
|
Rovatok: Vers Fehér virágok
bólogatnak, jég alól,
szép hóvirágok!
|
|
Rovatok: Vers Szerelmes szívek, amikor összeérnek,
álmodozón, megszületik, egy új élet.
Picike barlangban, utamra indultam,
óvó szeretet maradjon, azt kívántam!
*
Eljött a csodás nap, megszülettem,hálám,
tiszta fényű nyíló égből, galamb szállt rám.
Harmatos lelkemben, boldogság bimbózott,
|
