Szólj igazat,betörik a fejed,
az igaz szóból én nem engedek!
igaz szóra bólintó csillagok,
hazug világnak kell, hát itt vagyok! 

2019.08.17.

Utazni jó, vagy mégsem

Régen szerettem nagyon a vonatot,
az utazásom soha nem untatott.
Utazni jó, főképp tiszta vonaton,
kedvemre, ide-oda sétálhatok.

Sivítanak, mosolyognak,
a vízben fel-fel bukkannak.
Oly csodálatos delfinek,
játszótársa embereknek.

Lágy, áramvonalas testük,
bonyolult a nyelvrendszerük.
A professzor tanulmánya,
a probléma megoldása.

Tenger lenyűgöző zaja,
az ég bíborvörös napja.
Hold, és a csillagok tánca,
szép delfinek csacsogása.
2019.08.06.

Kora reggel búsan ébredek,
Fényre fordítom a fejemet,
Itt állok hajjal, nem kopaszon,
napra menő, a szép kobakom.

Vigyázok nagyon a szememre,
űzök madarat, mi szemezget.
Tikkasztó forróság a földön,
napszemüvegem most felöltöm.

Annyi csodás helyen nem járhattam még,
nagyon elképzeltem, valamikor, rég,
bejárom a világ minden városát,
titokban tartottam, szívem zálogát.

Mindig ábrándoztam, mily csodás Róma,
sajnos a projekt nem jöhetett szóba.
Dolgoztam, de nem volt elég kereset,
gondoltam, a lottózóba bemegyek.

Fák leveleit megérintő ősz,
pompázó színével lenyűgöző.
Palettáján piros, sárga, barna,
lágyan simítja a nap sugara.

Kora reggel búsan ébredek,
fényre fordítom a fejemet.
Itt állok hajjal, nem kopaszon,
napra menő, a szép kobakom.

Kacéran viháncol a napsugár,
almák vigyorognak a tömött fán.
A nyári, piros alma jaj de jó,
szép Violámnak éppen ez való.

Magasba repítve, szíved bársonyát,
lennék zúgó, száguldó, fergetes szél,

Sivítanak, mosolyognak,
a vízben fel-fel bukkannak.
Oly csodálatos delfinek,
játszótársa embereknek.

Lágy, áramvonalas testük,
bonyolult a nyelvrendszerük.
A professzor tanulmánya,
a probléma megoldása.

Tenger lenyűgöző zaja,
az ég bíborvörös napja.
Hold, és a csillagok tánca,
szép delfinek csacsogása.

2019.08.10.

Folyó mellett, árva kicsi lak áll,
pihenni vágyókat hívogat, vár.
Körülölelő, zöld, és lombos fák,
daloló kis madár a koronán.

Két karunkkal öleltük szorosan egymást,
tavaszi fényben, napsugárban ragyogtunk.
Mennyei áldást, szerelmet szórtam terád,
világra szólt, szerelmünk kikiáltottuk.

Kedvesem, oly szép ez a mámoros idill,
gyorsan peregtek a percek, pillanatok.
"Ó, te idő, kérlek, állj most meg egy kicsit",
szerelmem, gondolatban veled maradok!

Hirth Éva idézete

Egyszer minden véget
ér,
a forró nyár, a hideg 
tél.
Közöttük táncol a fényes
tavasz.
A tarka levelű ősz, lassan
a nyár mögött 
halad.

Álom mélyül
ruha nélkül,
reád gondol,

Napsugár fénye
távolodó,
aranyló palástja 
elkopó.
Lágyan, selymét magára
öltő,
sárguló őszt, némán
üdvözlő.

Duna parton Hanna, kicsi gyermek,
szürke, s fehér kavicsokra rálelt.
Az alaktalan kövek csak gyűltek,
sorra szépültek, csodás színük lett.

A béke több békességet,
lelkedbe méz édességet,
a boldogság, boldogságot,
az öröm hozza a mámort.

Köd fátyolba öltözött a természet,
a patak partján láttalak meg téged.
Fekete hajad lengette a szellő,
első látásra a szerelem eljött.