Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Tisztelet a dolgozóknak!

Ágnes
Ágnes képe

Az  óvodában szüleik munkjáról beszélgettek a gyermekek.
Barnus, Brumiék fiacskája édesapja méhészetével dicsekedett.
- Én olyan sok mézet eszem, amennyi a pocakomba fér.. Ha majd kipergetjük az új mézet, hozok az óvodába is, hogy megkóstolhassátok.
- Az bizony jó lesz Barnuska, úgyis régen ettem már igazi finom akácmézet. Mondta az óvónéni.
A pajtásaid is örülni fognak neki, úgy e gyerekek?
- Igen! Kiáltották egyszerre a többiek.
- Az én anyukám nagyon finom mézeskalácsot tud sütni. Újságolta Micóka.
- A mi apukánk szabó mester. Szólt egyszerre a két gida.
- Az én apukám orvos és ő gyógyít mindenkit Fűzligeten. Jelentette ki Bagoly Béni önérzetesen.
- A mi apukánk kertész és a mi kertünk tele van finom zöldségekkel. Büszkélkedtek a nyúl ikrek.
Amikor Gombóckára került a sor, így szólt az Óvónéni:
- Molnárkát  jól ismeri mindenki Fűzligeten. Az ő munkája nélkül nem volna lisztünk, amiből kenyeret süssünk.
Gombócka hálásan tekintett az óvónénire.
Hiszen tudta ő, mennyit dolgozik Molnárka a malomban.Mindenki vele őrölteti meg a búzáját, árpáját, kukoricáját. Azt is tudta, mennyire szeretik őt, hiszen bárki kéri a segítségét, Molnárka mindenkinek segít.
- A földműves munkája nélkül sem lenne kenyerünk. Mondta Pacika, Ráróék kisfia.
- Bizony így van Nagy szűkség van az ő munkájára is.. Szólt az óvónéni elismerően. Hiszen ha a te apukád nem szántaná fel a földet, nem lenne hová a gabonát elvetni.
- Poci, Röfiék kisfia tanácstalanul pislogott, amikor rá került a sor. Ő is szeretett volna eldicsekedni édesapja munkájával, de úgy vélte, kicsúfolnák őt a pajtásai, hisze valahányszor megáll egy szemetes kocsi az óvoda előtt, a gyerekek egymást túlharsogva kiabálják; -kukás, kukás, kukás!
Úgy döntött tehát, hogy nem mondja meg, mit dolgozik az apukája.
- Mesélj nekünk az édesapád munkájáról Pocika! Hallotta az óvónéni hangját.
- Az én apukám nagy házakat épít. Felelte és nagyon elégedett volt magával, amiért ezt ilyen jól kitalálta.
- Tehát kőműves?
- Igen, az. Felelte a kismalac.
Néhány nap múlva ismét szemetes kocsi állt meg az óvoda előtt.
A munkások kiürítették a kukákat. Egyikük Pocinak integetett és nevén szólította.
- Ki az a bácsi, aki téged hív Pocika? Kérdezte az óvónéni.
- A szomszéd bácsi. Felelte a kismalac szégyenkezve.
- Nem is igaz, hogy a szomszédotok, mert az apukád. Brummogta Barnus.
-Ha a te édesapád, akkor menj oda és üdvözöld őt! Szólt az óvónéni.
A kismalac azonban elbújt a bokrok közé és elő sem jött, amíg el nem mentek a  munkások.
Másnap a köztisztasági dolgozók munkájáról beszélgettek a foglalkozáson.
- Megfigyeltétek e gyerekek, hogy mit dolgoznak a szemétszállító munkások? Tette fel a kérdést az óvónéni.
- A kukások? Huhogott csúfondárosan Béni, mire a többiekből kitört a nevetés.
- Az ő munkájuk sokkal fontosabb annál, hogy nevessetek rajtuk. Mondta az óvónéni komoly arccal.
Ők azért dolgoznak, hogy tiszták legyenek az utcák és a falu népének ne kelljen szemét között élniük.Az ő munkájuk nélkül Fűzligetet elborítaná a szemét, amire jönnének a legyek. Azok pedig mindenre rászállnak, a szemétre és az élelmiszerekre is, így terjesztik a betegségeket.
Nagyon értékes munkát végez Pocika édesapja, amiért büszke lehet rá a kisfia.. Mondd meg apukádnak, hogy tiszteltetem őt és jó munkát kívánok neki! Szólt az óvónéni és megsimogatta a kismalac buksi fejét.
Ettől kezdve soha többé nem csúfolták a gyerekek a köztisztasági dolgozókat, mert megértették, milyen nagy szűkség van az ő munkájukra is, az egészségünk védelmében.
Pocinak sok barátja lett az óvodában. Egyedül csak Bagoly Béni nem tartotta őt méltónak a barátságára.
  Egy napon Bagoly doktor állított be a polgármesteri hivatalba. Dühösen huhogott és mérgében az asztalt verte.
- Micsoda felháborító dolog ez kérem, hogy ebben a faluban nem törődnek semmivel! Nem is csoda, hogy sok a beteg, mert az erdőt tele hordják mindenféle szeméttel. Az én orvosi rendelőm előtt is valóságos szeméthegy tornyosodik, mert egyeseknek úgy tetszett, hogy az erdőben rakják le a hulladékot. Ezért a hanyagságért ön felel polgármester úr. Maholnap már szemétdomb lesz az erdőnkből és a büdösségtől levegőt sem tudunk venni. Hová lesz az erdő jó levegője?
  Doktor Komondor meglepetten hallgatta Bagoly doktor felháborodott szóáradatát, aztán megpróbálta megnyugtatni, hogy ő is szóhoz jusson végre.
- Nyugodjék meg kedves doktor úr és foglaljon helyet! Megkínálhatom egy szivarral?
- Köszönöm, de én füstöléssel nem rontom a levegőt.
Ön is jobban tenné, ha leszokna róla és inkább nagy sétákat tenne az  erdőben. Akkor legalább észrevenné a szeméthalmokat.
A polgármester erre már nem tudott mit válaszolni, de megígérte, hogy intézkedni fog.
Telt, múlott az idő és doktor Komondor polgármester megfeledkezett az ígéretéről, az erdőben pedig  heggyé növekedett a szemét.
Bagoly doktor a tollát tépte mérgében. Kérvényeket írt a miniszterhez, megírta az Erdő hangja című újságnak, még a televíziót is kihívta, hogy riportot készítsenek.
El is jöttek és filmre vették a szeméthegyet, ám az ettől sem tűnt el, hanem még növekedett is.
  Egy napon azután az erdő lakói összesereglettek a polgármesteri hivatal előtt és  elhatározták, tenni kell valamit, hogy az erdőből eltűnjék a szemét!
Igen ám, tenni kellene, de vajon mit?
Ekkor Röfi Manó jelentkezett szólásra és azt mondta:
- Megígérem, hogy kitakarítjuk az erdőt, csakhogy mi, köztisztasági dolgozók kevesen vagyunk ennyi hulladék eltakarításához. Mindenkinek segíteni kell a munkában!
Hej, lett erre nagy zsivaj.
Mindenki tiltakozott:
- Felháborító! Még hogy a falu lakóssága takarítson szemetet? Ki látott még ilyet?
- És olyat ki látott már, hogy egyesek az erdőbe hordják a hulladékot? Aki szemetelt, az takarítson is!
Így folyt a vita, amíg meg nem érkezett Bagoly doktor. Akkor azátn mindenki elcsendesedett  és őt hallgatta.
- Már pedig én azt mondom, igaza van Röfi úrnak. Mindannyiunk számára fontos az erdőnk tisztasága, ezért fogjunk össze közösen és takarítsuk ki együtt!
  Másnap azután Fűzligetnek apraja, nagyja erdőt takarított, még Bagoly Béni és a doktor egész családja is.
  Mikor már tiszta volt az erdő,Röfi Manó azt javasolta, hogy alakítsanak tisztasági őrséget. Akit szemetelésen kapnak, az legyen köteles egy hétig ingyenes köztisztasági munkát végezni!
Fűzligeten azóta is őrzik és óvják a falu és az erdő tisztaságát.
Bagoly Béni és Röfi Poci  pedig a legjobb barátok.

Rovatok: 
Mese