Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Pocsék vers

M. Laurens
M. Laurens képe

Mint irgalmatlan éji békadal a sás közt,
én is nyirkos-pocsék időben születtem,
egy célt tévesztett pocsék világba.
Még hidak csonkjai lógtak a Dunába,
de már az atomkor hangjai zsongtak fülembe,
a zöldre festett konyhai hokedlire állva.
- Máig nyekereg bennem enyvtelen siráma. -

Ó, azok a betonon érlelt napsütések!
A keresztbe rakott fruska lábak,
és feledhető, pocsék iskolai könyvek.
- Hazugságaikra már alig emlékszem -
Öncélú idiotizmusukat azóta betiltották.
Cserébe viszont kaptunk gyorsan múló instantot,
- ehhez már gondolkodni sem kell -
soraikat mások másról és máshoz írták.

Apám korán feledett minket.
Kamasz koromban, nem ment pocsékba semmi.
Drága, jó édesanyám spórolós volt:
"Nincs rá pénzünk, fiam, tessék megenni!"
Az élet pocsékul bánt szegénnyel,
éjjel-nappal varrógépét taposta.
Én gombostűibe ülve gyakran okultam:
míg neki cérna, spulni, bobbin volt a sorsa.
Végül magam sem jutottam többre,
csak férc maradt utánam minden:
nem tudok mit felakasztani az égi szögre.

S ha ott fenn az égiek,
megnyomják a törlés gombot...
- Pocsék egy érzés -
Elpocsékoltam az életből,
hatvan-egynehány mihaszna évet,
s e nyamvadt rímek helyett is:
faraghattam volna inkább széket!

Pest-Buda 2015. december 1.

Rovatok: 
Egyéb