Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Kőműves szivárvány I. / 3.

Marjai László

Kőműves szivárvány III. rész

Csak lassan bírtam megmozdulni a keskeny kanapén, de ki kellett köpnöm a véres nyálcsomót, melytől öklendeznem kellett, pedig levegőt is alig kaptam. Megint leöblítettem a számban lüktető heget pálinkával, amely élesen mart. Lenyeltem, és ismét elterültem a kanapén. Nem érdekelt, hogy milyen nap van, hány óra, és hogy kerestek-e telefonon, csak azt érzést akartam visszakapni, amit anyám méhében érezhettem gondtalan, védelmezve a világ bajaitól.

Ildikóval, mint azt első pillantásra éreztem, valóban hosszabb időre kötött össze a sors. Nem csak az általános iskolába, de a középiskolába, aztán a diszkóba, és a diszkó után hozzám is együtt jártunk. Szorgalma, kitartása miatt szüleim nagyon szerették, ami apámnál nagy dolog volt, hogy bárkit is szeressen. Imádtuk egymást, kapcsolatunk teljesen zökkenőmentes volt. Egy alkalmat kivéve, akkor kis híján szakítottunk. Ildikó nem szerette az erőszakot. Az eset egy Duna parti diszkóban történt, még középiskolás korunkban, Valami vidéki suttyó beszólt Ildikónak. Ebből olyan verekedés kerekedett, hogy a rendőröknek is ki kellett jönniük, de szerencsém volt, mert apám elsikálta. Ez is nagyon sokáig fájt, és ha eszembe jut, még mindig hallom a csattanását.

Én a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végeztem, míg Ildikó Az ELTE jogi karán. Összeházasodtunk, Lett egy fiunk, aztán egy kislányunk. Ezt hívják Amerikában úgy, hogy álompár.

Az apám már egyáltalán nem bántott, de az egyetemre való bekerülésemhez ugyanúgy köze volt, mint a zsíros megbízások megnyeréséhez, így megalapíthattam műszaki tervező és építőipari vállalkozásomat. Rendszerváltás ide, rendszerváltás oda, ha apámnak hivatalosan már nem is volt hatalom kezében hatalom, a háttérből képviselőket is mozgatott, ha kellett. Amíg meg nem halt. Ekkor jöttem rá, hogy olyan vagyok nélküle, mint a birkanyáj, melyet már nem terelget puli. Ettől függetlenül szerencsém volt, az életem páratlan karriert mutatott, amíg egy banánhéjra rá nem léptem.

Folytatása következik

Budapest 2018-01-06
 

Rovatok: 
Egyéb