Elballagott mellettem az idő,
hozta mélyülő ráncait,
kezembe rakta emlékeit,
rég elfeledett koloncait.

Már másként látom azt a kort,
másként élném, ha tehetném,
az álmokat csak álmodnám,
de már nem kergetném.

A rozsdás kertkaput
magam után bezártam,
elrepülő ifjúságom
mögöttem hagytam, lezártam.

Sarkamban egy új kezdet,
mely feladatot ró rám,
van még mit megfonnom
az élet pókhálóján.