Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Felveszem a kesztyűt

Betty
Betty képe

 

Felveszem a kesztyűt, teszem most is a dolgom, otthonomtól elköszöntem,
a kór elöntötte a földet, egységet kíván, sorsommal összenőttem.
Arcomra húzva a talán palástját megfürdök kínzó izzadságomban,
s a szemüvegem levéve találkozom magammal szörnyű rémálmomban. 

Izzik körülöttem a levegő, ki-be lélegzem szüntelen robajjal,
lelkem levedli láncait, s végtelen táncba kezd a lázadó morajjal.
Ujjaim között már az irha is feladta rostjainak a kenetet,
szótlan a lét, magára maradt...Meddig még e harc?- s nem kapok feleletet.

 Magatehetetlenségében csak a sípolás töri meg a perceket,
most fejet hajt a jelen, lép egyet és útjára engedi a testeket.
Már csontjaimban érzem a valóság lassan illanó töredékeit,
s az itt maradt lelkek egyenként köszönnek, megtépett lelkem ölelgetik.

 A holnap bizonytalan, láthatatlan valósága nem kímél tegnapot,
megfeszített idegeimben jár, életem csak reméli a holnapot.
Az idő bezár, s mikor eldobom tengernyi csepptől szennyezett köntösöm,
a valóság látványától, a hit mezsgyéjén, majd ha kell újra öltözöm.

 Felveszem a kesztyűt, teszem a dolgom, az otthonom szeretve átölel,
fertő nélkül is együtt küzdünk meg a lét sírig tartó ígéretével. 
Arcomon mosoly ül, lelkemben béke van, s már csak álmodom a tegnapot,
s szívemben őrzök minden névtelen szót, s magára hagyott lélekharangot.

2020.03.29.

 
Rovatok: 
Vers