Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Bolyongó lelkek

Gerbera
Gerbera képe

Földön járó lelkek nem tegnap születtek
fölfelé szállnak vagy súlytalan lebegnek
érthetetlen erők rejtett művét zsongva
nem érzékelhető mozgások alapja

Bódít döbbenettel látszat lehetetlent
Vajon honnan erőd? Ugyan ki vezényelt?
Anyagi világot túlélve újra jő.
Ki küldhette közénk, ki idézte elő?

Nem láthatatlan ő felismerni könnyen,
feltűnőbb a testnél, mártózik nesztelen,
mellkasodban szólal idegen hang vágyról,
mély csend ellenére benned harsonázó.

Tágas Univerzum megfejteni téged,
szinte lehetetlen, bensőnket érinted.
Erődtől lebegek, nem vagy Te véletlen,
ne hagyj ürességet töltsd fel lélektelent.

Testünk kifejlődik, lelkünk burokban van,
ott marad sokáig, kering minduntalan,
gyűri a terheket, mocsárba nem ragad,
kit Anya szült előbb vagy utóbb fenn marad.

Lelkem köntösét én magamra emelem,
könnyedén viselem, óvom el nem ejtem,
testnek eltávozni, köteléktől válni
sokkal egyszerűbb mint lélektől szakadni.

Legyen távol tested, nekem mégis közel,
mert én lelkem benned, nyomban életre kel,
mélyen ragaszkodom, hozzád visszatérek,
szívedre simulva újra megérintlek.

Nem tudhatom meddig,remélem örökre,
örök élet terve talán ebbe rejtve,
ha így van cudar lét, anyagidat süsd meg,
szállok ezer évig,szárnyaimat hagyd meg.

Védekezni nem kell szívembe kódoltan,
társként élek veled örökös mámorban,
beépített fény-chipben testemben hardver,
lélek nélkül erre képtelen az ember.

 

Rovatok: 
Vers