Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Az ismeretlen nő

Tiberius
Tiberius képe

  Régen volt, tizenhétéves lehettem nagy buzgalommal zongoraleckéket vettem egy neves tanárnőtöl akinek sok tanítványa volt, csak félórás leckéket adott.A félóra nem sok de ahogy ő tanított fellülmúlt sok másokat.
  Egy alkalommal vártam, hogy rám kerüljön a sor, láttam,hogy fiatal húsz valahány éves nő jön ki a teremböl búcsúzkodva a tanárnőtöl. Jól megnéztem, ami csak egy pillanatig tartott, mert a tanárnő engem szólított.
Így ment egy kis ideig, mikor egyszer órám végeztével láttam, hogy a szép nő ott ül a váróteremben, gondoltam vár valakire .Mentem az ajtóhoz, mikor a hölgy felált jött felém, kinyitottam az ajtót előre engedtem, mikor már kinn voltunk a hölgy mondta ::
- Észrevettem, hogy egy irányba megyünk, én is arrafelé megyek és szeretek gyalogolni, elbeszélgethetünk egy kicsit .-Mondom :
- Ez nagyon jó ötlet, engedje meg ,hogy bemutatkozzam, a nevem Horváth Zoltán
- Az én nevem Szerénke-.
  Gondoltam magamban, ez a nő nem is olyan szerény.. Szerénke magas rendkívül jó alakú ,kedves, mosolya szinte elbüvölő.  Engem annyira meglepett a hirtelen találkozás, kellett egy kis idő, hogy hozzászokjak. Mondta, hogy tegezhetjük egymást mint régi zenekedvelők.
   Szerénke lehetett olyan húszt- huszonöt éves és szépen öltözött, jómodorú hölgy. Sétánk közben elmondta, hogy férjnél van, a férje katona nagyon féltékeny goromba ember.. Mikor ezt mondta, mindjárt arra gondoltam, miért mondja mind ezt nekem, hogy készenlétbe legyek mert vár a következő sarkon, hogy lepuffantson? Soha nem volt hasonló kalandom mellesleg csak csitri lányokkal barátkoztam.
  Miután kicsréltük egymás történeteit,úgy éreztem közelebb kerültem a tűzhöz amin volt egy figyelmeztető tábla .Egyszercsak elérkeztünk egy házhoz, Szerénke mondta, hogy ő itt lakik. Mondtam:
- Boldog vagyok a találkozásnak, legközelebb a zongora órán találkozunk, - kezetcsókoltam, elbúcsúztam.
Türelmetlenül vártam a következő zongora leckét ahol Szerénke mindíg várt rám és jött a hosszú séta .Mikor elérkeztünk Szerénke házához megfogta kezem s mondta :
- Gyere velem fel......kis csend -, úgy tudom a férjem kiküldetésbe van, csak ketten leszünk.-
Gondoltam magamban..,úgy tudja, nem is biztos... ez a nő a tűzzel játszik ki tudja, talán az a fantáziája, abban éli ki magát .Egy pillanat alatt mindenre gondoltam. Ha megtenném, én lennék a legboldogabb ezen a földön,de valami visszatartott .Momdtam :
- Nézd én lennék a leg boldogabb,de tudok egy jobb ajánlatot:
Nekem Budán a Római parton a Vadkacsa csónakházban van egy kabinom, ott szoktam evezni minden hétvégén. Ha tudsz egy teljes napot levenni elviszlek oda gyönyörű hely, meglátod szeretni fogod. Szerénkén láttam ki van ábrándulva tudom a vágyak fűtötték a vérét el volt készülve egy rég nem érzett, forró szerelemre....
Behúztam őt a kapu mögé,magamhoz öleltem, csókoltam öt ahogy csak tudtam elbucs]úztam
  Szerénkével megegyeztünk egy bizonyos napban, hévvel mentünk ki a Római partra ami valamikor régen az én koromban a legszebb hely volt amit csak képzelni lehetett.. Mindketten izgatottak voltunk bennem égett a vágy amit csak ő tudott kioltani. Beléptünk a kabinba ami nem volt nagy egy szép ágy, szekrény kis mosdó, több nem is kellett. Szerénkét felkaptam örömömben csókolgattam, kezdtem leszedni róla a ruha darabokat s ott álltunk szemközt, meztelenül egymást ölelve.
   Szerénke gyakorlottabb volt nálam, habár én sem voltam szűz már régen, de ilyen érett asszonyt még nem szerettem. Élveztem gyönyörű testét, amit agyon csókoltam. kettőnk vágya túlszárnyalt minden elképzelést ebben a kis szobában........
   Később elmondta, hogy az ő férje vele egykorú,alhadnagy, jó képű ember de sexuális problémái vannak. 
   Szerénke hét évvel volt idősebb nálam ami nem nagyon látszott, mert fiatalabb korom létére magas nagy termetű voltam. Boldokok voltunk, szerelmünknek, élvezetünknek éltünk. Ami már a hatodik hónapban tartott, szerettem őt.Alig vártam azt a bizonyos napot mikor a csónakházban egy héten egyszer találkoztunk.
   Egy nap Szerénkét vártam, nem jött, vártam sokáig, nem jött. Minden héten visszamentem azon abizonyos napon a csónakházba. Szerénke nem volt sehol.Tudtam, hogy ő a zongora leckéket feladta de ott is érdeklődtem utánna, elmentem a házhoz ahol csókolgattam őt a kapu alatt, azt mondták egy olyan nőt
akit én ábrázoltam soha senki nem látott ottan. gondoltam ez nem lehet, engem hívott fel a lakására ebben a házban....
Azt gondoltam valami baj van itt ezzel a képpel amit nem tudok megfejteni, nem vagyok bolond, tudom,hogy mit beszélek. Néha vártam ott a ház előtt, soha nem láttam őt. Aztán egy idő után belenyugodtam, sajnáltam, mert egészen megszerettem őt. Valami ott maradt abban a kis szobában, az illata amivel sokáig kínoztam magamat. Jó ideig nem tudtam megismerkedni senkivel, örőlt a gondolat, hogy vajon mi történhetett vele, eltünt a fellegekben....

Ágoston Tibor

2017 Arizona

Rovatok: 
Irodalom